Vágás Európában, nyugalom itthon

A nyári csöndben a jegybankok szolgálhatnak izgalmakkal, különösen az Európai Központi Bank, amely jó eséllyel már a héten kamatot vág. Ez is, mint a legtöbb nemzetközi folyamat, támaszául szolgál a hazai jegybanknak, amelynek mai rendes kamatdöntő ülésén semmi oka nincs érdemben felülvizsgálni a monetáris politikáját.

Az Európai Központi Bank vezetői a héten komolyabb váltásra készülnek Fotó: Reuters

Ma tartja rendes havi kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntéshozó testülete. A monetáris tanács várhatóan sem a feltételekben, sem az alapvető iránymutatásában nem változtat, és mindezt a nemzetközi közeg is támogatja.

A jegybank változatlanul legfeljebb a piacon elérhető pénzmennyiség korlátozásával hatna az inflá­ciós folyamatokra, ennél komolyabban azonban nem fog belenyúlni a pénzpiacok működésébe. Változást sem a kamat-, sem pedig a likviditási kondíciókban nem vár a CIB Bank.

A pénzintézet előrejelzése szerint a júniusi döntés óta beérkezett új adatok sem teszik szükségessé a monetáris politikai váltást. Az MNB megnyugvással vehette tudomásul a legfrissebb inflációs statisztikákat. A júliusi ülés előtt így a hazai makrogazdasági fejlemények, és a külső környezet egy irányba mutat: a júniusi üzenetek megismétlése mellett új intézkedésekre nem számítunk – áll a bank értékelésében.

Az Európai Központi Bank vezetői a héten komolyabb váltásra készülnek
Fotó: Reuters

Az MNB középtávú, háromszázalékos inflációs célját jelenleg meghaladja a 3,4 százalékos júniusi érték, azonban ez is belefér a célértékhez rögzített, plusz-mínusz egyszázalékos tűréssávba. Az MNB ráadásul jelenleg nem is a fő, minden változót tartalmazó, hanem az adóhatásoktól szűrt maginflációt tekinti döntéshozatalában a fő kiindulási pontnak. Ezt az értéket a monetáris tanács szerint már elérte az infláció, és lényegében tartható is a cél következő években.

Márciusban, ha a vártnál kisebb léptékben is, de a szigorítás útjára lépett az MNB. Az akkori iránymutatás, miszerint egyszeri lépésről van szó, ami nem feltétlenül jelenti egy kamatemelési ciklus indítását, mindeddig beigazolódni látszik.

A második negyedévi inflációs jelentés – amelyeket a jelenlegi, adatvezérelt gondolkodásában elsődleges információforrásként kezel a jegybank – csak minimális, legfeljebb szimbolikus jellegű szigorításhoz vezetett. Ezt követően most kedvezők a kilátások a jegybank eddigi politikájának fenntartása mellett. Nagy Márton MNB-alelnök júniusban kijelentette, hogy a második fél év globális és hazai makrogazdasági adatai lesznek a meghatározók a monetáris tanács döntéseiben, és ezekben nem látszik semmi, ami a szigorítást indokolná. Az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve is a feltételek lazítására állt rá, és hasonlók a kilátások Európában is.

A mandátuma vége felé Mario ­Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) vezetője akár már a héten kamatvágást jelenthet be az eurózónában, legalábbis ezzel számolnak többek között a Commerzbank elemzői. Martin Enlund és Andreas Steno Larsen, a Nordea elemzői szerint a vágással vagy anélkül is komolyabb váltás jön a héten az ECB előremutató iránymutatásában.

Ez a további lazítást alapozza meg, legyen szó kamatcsökkentésről vagy a korábban megismert eszközvásárlásokról, amelyek a gazdasági növekedés élénkítését szolgálják. Az ECB többévnyi gazdaságélénkítést követően már szigorításba kezdett volna, azóta azonban romlásnak indultak az eurózóna növekedési mutatói, így ismét szükség lehet a jegybanki támogatásra.

A Nordea szakértői szerint ­Draghi ezzel egyben utódja, Christine ­Lagarde számára is előkészíti, más értelmezésben kiszabja a terepet. Az ECB-től jelenleg általánosságban a feltételek lazítását várják az eurózóna lassuló gazdasági lassulásának ismeretében. Egyúttal nem lehet tudni, hogy ­Christine Lagarde, aki sok támogatót és ellenséget szerzett már pályája során – legutóbb a Nemzetközi Valutaalap élén –, jegybanki területen milyen irányvonalat és milyen eszközökkel képvisel majd.