A digitalizáció korában nem elég a tankönyvi tudás

Az önálló problémamegoldás vagy akár a jelenleginél jóval nagyobb egyéni felelősségvállalás éppen olyan fontos szempont lesz a jövő munkahelyén, mint a digitális tudás. A technológiai fejlődés nem csak a munkaerő gépekre cserélésével jár, a demográfiai-társadalmi folyamatok megkövetelik a jövő alkalmazottjától a folyamatos fejlődést, a minél egészségesebb életvitelt és a rugalmasságot is. Ezek elmulasztása jövedelemcsökkenéssel jár.

A modern technológia kezelése mellett rugalmassá és sokoldalúvá kell válniuk a beosztottaknak Fotó: Massimo Pinca Forrás: Reuters

Jelentős változás előtt áll a munkaerő­piac, a következő években a fejlett országokban – így Magyarországon is – egyre látványosabb következményei lesznek a demográfiai és társadalmi folyamatokhoz, valamint a robbanásszerű technológiai fejlődéshez igazodó munkaerőpiaci átalakulásnak. A 36 államot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) részletes, a digitális kor munkavállalásával foglalkozó jelentése szerint már most fel kell készülnie a politikai döntéshozatal és az üzleti szféra mellett magának a munkavállalónak is.

Bár attól nem kell tartani, hogy tömeges elbocsátásokat hoz a digitalizáció, ám több ágazatban elkerülhetetlen lesz a jelentős leépítés. A folyamat a jelen munkavállalóját a jövőben – készségei fejlesztése nélkül – kiszolgáltatottabbá teszi, mivel hamarabb válhatnak frusztrálttá és kiégetté, ráadásul a következő generációk összetettebb tudása, megújult szemlélete miatt kevésbé maradnak piacképesek. A társadalom elöregedése miatt egyre idősebb korig kell dolgozni, ehhez pedig az egészséges életmód is elengedhetetlen. A jövő beosztottjának már több területen is meg kell felelnie, éppen ezért erősödik a társadalmi interakciók szerepe: a kommunikációs képesség, az önálló munkavégzés és a rugalmasság közel olyan fontossá válik, mint a gyakorlati tudás.

A modern technológia kezelése mellett rugalmassá és sokoldalúvá kell válniuk a beosztottaknak
Fotó: Reuters

Ahhoz, hogy a jövő munkavállalója piacképes maradjon, számos olyan készséget kell a következő években elsajátítania, ami még napjainkban is csak kevés munkahelyen elvárás. A digitalizáció leginkább az alacsonyan képzett munkavállalókat veszélyezteti. A jellemzően az ipar területén dolgozó kékgallérosok az elsők között veszíthetik el munkahelyüket a technológiai fejlődés miatt. Számukra a képzés, átképzés jelent csak megoldást, s szerepük a jövőben az új technológiák kezelésé­ben válik nélkülözhetetlenné. Ugyanakkor a robotok irányításához jóval kevesebb alkalmazott kell, így a képzés során a munkaerőpiac egyéb területeit is célba kell venniük az érintetteknek.

A középfokú végzettségűek állását kevésbé, megélhetésüket viszont annál inkább fenyegeti a digitalizáció jelentette elvárások figyelmen kívül hagyása. Az OECD összegzése szerint a munkavállalói középréteg, tehát a kereseti skála közepén elhelyezkedők előtt két út áll. Az egyik lehetőség, hogy a folyamatos fejlődéssel, kellően rugalmas, megújult szemlélettel a jelenleginél jobb életszínvonalat hozhat a digitális kor, ám nagyobb felelősséggel kell számolniuk az érintett alkalmazottaknak.

Ugyanakkor ha a jelenlegi szinten reked meg a munkavállaló, a ma elvárt képzettségével a jövőben már kevésbé tud mit kezdeni a munkaadó. Így kevesebb feladatra tudja alkalmazni, ennek következtében bérszínvonala könnyen leszakadhat az alacsonyabb munkakörökben dolgozókéhoz, vagy a teljes munkaidős állását felváltja a részmunkaidő, alkalmi foglalkoztatás, ami szintén anyagi veszteséggel jár.

A felsőfokú végzettségűek sem dőlhetnek hátra: a jövőben a magas szintű gyakorlati tudás sem bizonyul elegendőnek, nélkülözhetetlenné válik a társadalmi interakciók erősítése. A rugalmas szemlélet mellett a jelenlegi képzési rendszerekben kisebb figyelem jut az emberi kapcsolatokra és az egyén felelősségének, készségeinek erősítésére. A legjobban képzettek felelőssége emellett a kutatás-fejlesztés, a további innováció, amely egyre szerteágazóbbá válik, ehhez pedig egyfajta önkontroll is nélkülözhetetlen lesz, ami szintén a nem gyakorlati képességek elsajátításával erősíthető. Megkerülhetetlen feladat lesz a folyamatos technoló­giai fejlődéssel a kibertámadások elleni harc. A magasan képzett, ám nem fejlődő dolgozókat is az a veszély fenyegeti, hogy nem lesznek képesek megfelelni az elvárásoknak, így végzettségüknél jóval alacsonyabb, rosszabbul fizető munkakörökben kaphatnak állást.

A jelentés ugyanakkor rámutat a politikai döntéshozatal fontosságára. A döntéseknek ösztönözniük kell a képzést, valamint a munkaerőpiacról kiszorulók esetében a szociális védelmet. Oroszlánrész jut a vállalatoknak is, mivel az állam önmagában kis szereplő: a képzésben, az emberek stabilitásában oroszlánrészt kell vállal­niuk a munkáltatóknak, s a szociális párbeszéd során a döntéshozatalból, a dolgozók támogatásából nem maradhatnak ki a szakszervezetek sem, szintén megújuló szemlélet mellett.