Ugyanakkor ha a jelenlegi szinten reked meg a munkavállaló, a ma elvárt képzettségével a jövőben már kevésbé tud mit kezdeni a munkaadó. Így kevesebb feladatra tudja alkalmazni, ennek következtében bérszínvonala könnyen leszakadhat az alacsonyabb munkakörökben dolgozókéhoz, vagy a teljes munkaidős állását felváltja a részmunkaidő, alkalmi foglalkoztatás, ami szintén anyagi veszteséggel jár.
A felsőfokú végzettségűek sem dőlhetnek hátra: a jövőben a magas szintű gyakorlati tudás sem bizonyul elegendőnek, nélkülözhetetlenné válik a társadalmi interakciók erősítése. A rugalmas szemlélet mellett a jelenlegi képzési rendszerekben kisebb figyelem jut az emberi kapcsolatokra és az egyén felelősségének, készségeinek erősítésére. A legjobban képzettek felelőssége emellett a kutatás-fejlesztés, a további innováció, amely egyre szerteágazóbbá válik, ehhez pedig egyfajta önkontroll is nélkülözhetetlen lesz, ami szintén a nem gyakorlati képességek elsajátításával erősíthető. Megkerülhetetlen feladat lesz a folyamatos technológiai fejlődéssel a kibertámadások elleni harc. A magasan képzett, ám nem fejlődő dolgozókat is az a veszély fenyegeti, hogy nem lesznek képesek megfelelni az elvárásoknak, így végzettségüknél jóval alacsonyabb, rosszabbul fizető munkakörökben kaphatnak állást.
A jelentés ugyanakkor rámutat a politikai döntéshozatal fontosságára. A döntéseknek ösztönözniük kell a képzést, valamint a munkaerőpiacról kiszorulók esetében a szociális védelmet. Oroszlánrész jut a vállalatoknak is, mivel az állam önmagában kis szereplő: a képzésben, az emberek stabilitásában oroszlánrészt kell vállalniuk a munkáltatóknak, s a szociális párbeszéd során a döntéshozatalból, a dolgozók támogatásából nem maradhatnak ki a szakszervezetek sem, szintén megújuló szemlélet mellett.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!