Elkezdték a kékoportó szüretelését Villányban

Átlagos kékoportótermést és a tavalyi csúcsminőségtől elmaradó portugiesert várnak erre az évre a villányi szőlőtermő terület gazdái. A testes vörösborok kedveltek hazánkban, a villányi palackok öt-tíz százaléka pedig külföldre megy.

Palkonya, 2018. augusztus 1. Irsai Olivér szőlőt szüretelnek a Baranya megyei Palkonyán 2018. augusztus 1-jén. Ezen a napon kezdődött a szüret a villányi borvidéken. MTI Fotó: Sóki Tamás Fotó: Sóki Tamás

Egyes gazdák már augusztus utolsó napjaiban megkezdhetik a kékszőlőfajták szüretelését a villányi borvidéken – közölte a 2500 hektáros szőlőtermő terület hegyközségi tanácsának titkára a távirati irodával. Nagy Gergely elmondta, hogy a borvidék sajátosságaként ismert portugieser vörösbort adó kékoportó szedésével indul a szüret, majd szeptember kezdetével a régió egész területén zajlik a betakarítás.

Villány jellegzetessége a négyszáz hektáron termesztett, az összes fajta közül a legnagyobb mennyiségben leszüretelt kékoportó. Az időjárás viszontagságai miatt átlagos évjáratú lesz az idei bor a tavalyi csúcsminőség után – fejtette ki Nagy Gergely. A titkár elmondta azt is, hogy a kékoportó hektáronkénti hat-kilenc tonna közötti átlagtermést hoz a borvidéken, az idén hét tonna körüli termésre számítanak. A későn érő cabernet franc és cabernet sauvignon terméskilátásait még jelentősen befolyásolhatja a következő három-négy hét időjárása.

A villányi termőterület nyolcvan százalékát uraló kék szőlők közül több testes, karakteres vörösbort adó bordeaux-i fajtát később kezdenek el szedni. Szep­tember közepén kezdődik a merlot szürete mintegy háromszáz hektáron és valamivel nagyobb területen a cabernet franc-é. Az ősz első hónapjának végén, illetve október elején kezdik el a cabernet sauvignont szedni 440 hektáron. A villányi szüret egyébként az Irsai Olivér szedésével már augusztus elején elkezdődött, amit további fehér fajták követtek.

Nagy Gergely elmondta: bár erősödik a minőségi fehérborok iránti kereslet Magyarországon, Villány esetében továbbra is népszerűek a testesebb, tölgyfa hordóban érlelt vörösborok. A termékeknek mintegy öt-tíz százaléka kerülhet külföldre, ugyanakkor a titkár szerint várhatóan a következő években növekedhet az exportra kerülő bor aránya. Értékesítési problémáktól nem tartanak a villányi bortermelők, a megtermelt mennyiséget időről időre el tudják adni az összes fajtából.