Van okuk a bizakodásra a mezőgazdasági cégeknek

Többet költhetnek idén élelmiszerre a magyarok, legalábbis erre számítanak a hazai agrárcégek vezetői. A Budapest Bank felmérése szerint a legtöbb mezőgazdasági vállalkozó pozitívan tekint a jövőbe, az alapanyagárak mellett pedig a bevételük is magasabb lehet az előző évinél.

Az agrárium vállalkozásainak több mint nyolcvan százaléka tervez valamilyen beruházást idén Fotó: Kurucz Árpád

Keresletbővülésre számítanak idén a hazai mezőgazdasági vállalkozások. A Budapest Bank agrárgazdasági indexe szerint az agrárcégek vezetőinek 77 százaléka gondolja úgy, hogy az emberek többet költenek idén élelmiszerre, mint tavaly.

A válaszadók 92 százaléka szerint az alapanyagárak emelkedhetnek ebben az évben, a tavalyihoz képest azonban többen számítanak a profit emelkedésére is. A felmérés eredményei alapján kijelenthető, hogy az ágazatot továbbra is a bizakodás jellemzi. A legoptimistábban az állattenyésztők vélekedtek a jövőről, emellett a fiatal gazdálkodókat is a bizakodás jellemzi.

– Magyarországon több tízezer vállalkozás áll a generációváltás küszöbén, ami jelentős kihívás elé állítja a cégvezetőket. A fiatalabbak optimizmusa jó hatással lehet a fejlesztési beruházásokra, ami hosszú távon a szektor versenyképességének javulását eredményezné – mondta el Mata Erika, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője. A távirati irodának is elküldött elemzés alapján az agrárvilág szereplőinek szinte mindegyikét érinti a munkaerőhiány.

A cégvezetők szerint szinte minden végzettségi kategóriában nőtt a dolgozók iránti kereslet, a legnagyobb mértékben azonban a betanított munkások hiányoznak a mezőgazdaságban. A problémát sokan diákmunkások alkalmazásával próbálják orvosolni.

A pénzintézet honlapján megtalálható összefoglaló szerint a megkérdezett cégvezetők 81 százaléka tervez valamilyen beruházást 2019-ben, ami azonban kissé elmarad a tavalyi 86 százalékos szinttől. A legtöbben továbbra is valamilyen technológiai fejlesztést, illetve gépesítést terveznek, kapacitásbővítéssel az agrárvállalkozások 22 százaléka számol.

Az agrárium vállalkozásainak több mint nyolcvan százaléka tervez valamilyen beruházást idén
Fotó: Kurucz Árpád

A beruházások finanszírozásához a megkérdezettek 66 százaléka saját forrást is használna, esetükben a költségek több mint felét magántőkéből fedeznék. Bankhitellel és pénzügyi lízinggel a beruházási költségek 17, illetve 12 százalékát finanszíroznák az agrárvállalkozások. Mata Erika megjegyezte: a jelenlegi kedvező gazdasági környezet, a piaci konjunktúra segíti az agrárvállalkozásokat fejlesztési elképzeléseik megvalósításában, finanszírozási oldalon pedig változatos lehetőségek közül választhatnak a cégek.

– Érdemes élni a támogatásokkal, de fontos, hogy csak a piaci igények figyelembevételével vágjanak bele egy-egy fejlesztésbe a gazdálkodók, ne csupán a kedvező kamatlehetőségek miatt döntsenek a beruházás mellett – figyelmeztetett a szakember.

A beruházások mellett az általános működéshez is igénybe veszik a bankhiteleket a cégek. A saját forrás, valamint a különböző támogatások mellett ez az egyik legkedveltebb finanszírozási forma. A válaszadók 41 százaléka rendelkezik ilyen kölcsönnel, 24 százalékuk pedig a tervek szerint tovább növeli majd ezt a keretet a következő hónapokban.

A növekedési hitelprogram fixről (NHP fix) az agrárvezetők háromnegyede hallott már, 40 százalékuk már élt is a lehetőséggel. Az NHP fix konstrukció keretei között átlagosan 72 millió forintot vettek fel a cégek, amelyet a nagy többség gépek és egyéb termelőeszközök vásárlására, valamint telephely- és ingatlan-korszerűsítésre fordított.

Az OTP Agrár napokban megjelent elemzése is bizakodó agrárvállalkozásokról számolt be, bár az optimizmus gyengült a korábbiakhoz képest. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által készített felmérés szerint a válaszadók rövid távon leginkább a világpiaci helyzet, hosszú távon pedig az uniós agrárpolitika miatt fogalmaztak meg kétségeket. A korábbiakhoz képest viszont sokat javult a hitelhez jutás lehetőségének megítélése a termelői körben. A válaszadók a vetésterület némi mérséklődésével és az állatállomány zsugorodásával számoltak.