Minden nukleáris technológia az életminőséget hivatott növelni, akár az áramtermelésről, akár a gyógyászatban vagy a mezőgazdaságban betöltött szerepéről van szó – erről is szó volt a Nukleáris Világszövetség londoni szimpóziumának második napján. A beszélgetésen William Magwood, az OECD Atomenergia-ügynökségének (NEA) vezérigazgatója is részt vett, aki azt hangsúlyozta: a hasznosítás sokszínűsége miatt igen erős munkahelyteremtő hatása van az iparágnak, ám a vonzerő megteremtéséhez a valós tények és adatok kommunikálása elengedhetetlen.
Ez nemcsak az esetleges problémákról közvetített információkat takarja, hanem annak ismertetését is, milyen lehetőségeket rejt a nukleáris tudomány, az iparágban végbemenő innováció – jelezték a szakértők. Kevéssé közismert például az a tény, hogy évente harmincmilliónál is több gyógyászati beavatkozást hajtanak végre világszerte radioaktív izotópok segítségével. Ezek túlnyomó többsége a diagnosztikát érinti, de a daganatos megbetegedések gyógyításában is használják a sugárzást.
Fotó: Kurucz Árpád
Noha magas dózisban valóban káros az élő szervezetre, a sugárzáshoz bizonyos értelemben túlzott félelem társul. Pedig az emberi csontok – ismertették a példát – olyan mértékű sugárzást bocsátanak ki, hogy valaki mellett aludni tízszer akkora dózist jelent, mint egy atomerőmű mellett élni. A háttérsugárzás természetes velejárója a földi életnek, és nincs különbség e között és a mesterséges forrásból származó között.
Az előadók kitértek a nukleáris technológia mezőgazdaságban betöltött szerepére is. Hangsúlyozták, hogy az ültetvények kártevőit vegyszerek nélkül, sugárzás segítségével lehetséges meggátolni a szaporodásban. Mindezek mellett a szén-dioxid-kibocsátás nélküli áramtermelésben érezhető a leginkább a nukleáris technológia szerepe. Miközben 2018-ban rekordot döntött a világ karbonemissziója és a becslések szerint nyolcmillióan haltak meg a légszennyezés következtében, az atomerőművek nem súlyosbították a helyzetet. A Massachusetts Institute of Technology szerint az atomenergia áramtermelésben betöltött részarányának növelése jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy olcsóbb legyen átállni a szénmentes termelési módokról a környezetet és a légkört kímélőkre.
