Ez a gondolkodásmód a 2008-as válságot követően alapvetően megváltozott, az arany biztonsági tartalék szerepe felértékelődött, ezért is kezdték a jegybankok újra növelni tartalékaikon belül az arany súlyát. A befektetőket azonban egy darabig nem izgatta túlzottan a nemesfém, ők magas hozamokra vágytak, ez utóbbiban viszont döntő változások mentek végbe az elmúlt évtizedben.
A nagy jegybankok – és nyomukban sok kisebb is – történelmi léptékben alacsonyra csökkentették a jegybanki alapkamatokat, esetenként 0-ig (az Európai Központi Bank alapkamata most is 0). Természetesen ezt követték a kötvénypiacok, és a legbiztonságosabb befektetésnek tekintett államkötvények hozama is alacsonyra csökkent. Mindez immár évek óta így van, de most valami egészen különleges történt: negatív tartományba esett sok európai ország államkötvényeinek a hozama.
Ez az extrém helyzet érthető módon elriasztja a befektetőket a kötvényektől, hisz még rá is fizetnek a kötvényvásárlásra, így ha továbbra is biztonságosnak tekintett befektetést keresnek, nem marad nekik más, mint az arany. A negatív kötvényhozamok a nyár folyamán alakultak ki, így nem véletlen, hogy az aranyár is ekkor kezdett szárnyalni. Az aranyár további alakulása ezek alapján vélhetően attól függ, meddig maradnak fenn a különösen alacsony, sőt negatív hozamok.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!