Jelentősen élénkülő hitelezés

A teljes hazai vállalati hitelállomány 16, a kis és közepes vállalkozásoké 13 százalékkal nőtt éves összevetésben 2019 második negyedévében. A háztartási szektor esetében a bankok felé fennálló kötelezettségek nyolc százalékkal bővültek egy év alatt, döntően a lakáshitelek és a személyi kölcsönök emelkedésének köszönhetően. A hitelezés élénkülése mind a vállalati, mind a lakossági szegmensben a hitelfeltételek változatlansága mellett valósult meg.

Az új kibocsátású hitelek kamatkockázatának mérsékléséhez hatékonyan járultak hozzá az idei második negyedévben a vállalati szektorban az NHP (növekedési hitelprogram) fix konstrukció, a háztartási szegmensben pedig az adósságfék-szabályok és a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek. A lakossági hitelkeresletet az év második felében a Családvédelmi akcióterv intézkedései várhatóan tovább fokozzák. A jelenlegi hitelbővülést sem szerkezetében, sem volumenében nem tekintjük túlfűtöttnek egyik szegmensben sem, figyelembe véve a reálgazdasági folyamatok alakulását és a hitelpenetráció alacsony mértékét – áll a Magyar Nemzeti Bank Hitelezési folyamatok elemzésének tegnap bemutatott, legfrissebb kiadványában.

Az idei esztendő második negyedét kiugró mértékű, 435 milliárd forintos bővülés jellemezte, ami a válság óta nem látott mértékű növekedést jelent. Az új hitelszerződések volumene az előző negyedévhez hasonlóan alakult, azonban a vizsgált időszakban nőtt a hosszabb futamidejű szerződések aránya. Míg a kis összegű hitelek átlagos kamata – csakúgy, mint a régiós országokban – csekély mértékben emelkedett, addig a nagy összegű hitelek kamata enyhén mérséklődött, elsősorban a felárak változásának köszönhetően.

Míg az euróövezet egészében némileg szigorodtak a hitelezési feltételek, addig a legutóbbi hitelezési felmérés eredményei szerint Magyarországon összességében érdemben nem változtak a kondíciók. A válaszadók egy része ugyanakkor az árjellegű feltételek enyhüléséről számolt be, illetve néhány bank szigorított az üzleti célú ingatlanokra nyújtott hitelek kondícióin. A bankok többsége szerint a hosszabb lejáratú hitelek iránt jobban nőtt a kereslet, mint a rövidebb futamidejű konstrukciók iránt.

A háztartási hiteltranzakciók éves értéke csaknem ötszázmilliárd forint volt, ehhez 2019 második negyedéve 170 milliárd forinttal járult hozzá. A vizsgált időszakban tovább nőtt a lakáshitelek és a személyi kölcsönök kibocsátása (20, illetve 36 százalékkal).

A hitelkínálati feltételekben a bankok nem látnak teret a lazításra, miközben a kereslet élénkülését várják a lakáshitelek és a fogyasztási hitelek esetében is. Ehhez a Családvédelmi akciótervben 2019 júliusában elindított támogatási programok is hozzájárulnak. A bankok elmondása szerint júliusban élénk kereslet mutatkozott a babaváró támogatás iránt, ám azt egyelőre az egyébként is jó minősítésű ügyfelek veszik igénybe.