Jó üzlet lehet a húsgalambtartás

Francia tenyészállatokkal indulhat el a nemzeti húsgalambprogram megvalósítása. Az agrártárca által biztosított mintegy 24 millió forintból vásárolt négyezer szárnyas segítségével alakítják ki azt a bázist, amelynek köszönhetően egy év alatt mintegy 28 ezer galamb kerülhet a gazdálkodókhoz. A piaci igény már ma is jelentős, a program megvalósításáért felelős miniszteri biztos szerint hamarosan számos étterem és szálloda kínálatába kerülhet be a különleges alapanyagból készült étel.

Megfelelő marketinggel a magyar fogyasztók is megkedvelhetik a különleges alapanyagot Fotó: [email protected] Forrás: 123RF

Mintegy négyezer húsgalambbal indulhat el idén a Szárnyaló gazdaság program megvalósítása. A hazai húsgalambtenyésztés fellendítését az Agrárminisztérium jelentős összeggel támogatja, az idén beszerzett tenyészállatok után a gazdálkodók akár hatezer forintos támogatást is kaphatnak darabonként.

Felélesztik a hagyományokat

Nagy István agrárminiszter lapunknak elmondta: az idén 24 millió forint áll rendelkezésre a támogatási konstrukcióban.

– Az intézkedés az ágazatnak segítséget jelent, így lehetségessé válik a mintaprogramok elindítása – fogalmazott a tárcavezető. Emlékeztetett arra, hogy hazánk a rendszerváltás előtt világviszonylatban is élen járt a galambtartásban, amely akkoriban államilag támogatott tevékenységnek számított. Termelői szakcsoportok jöttek létre, felvásárlói hálózat biztosította az értékesítést és az exportigényeknek megfelelő feldolgozást is. Bár az elmúlt évtizedekben hanyatlásnak indult az ágazat, sőt gyakorlatilag megszűnt a húshasznú galambtartás az országban, az egységes testméretű, előhűtött húsos galamb ugyanakkor napjainkban is keresett és kifizetődő exportcikk.

– Megfelelő fajtaválasztással és korszerű tenyésztéstechnológiá­val, valamint a jól kialakított logisztikai háttérrel nem lehetetlen újraindítani a tenyésztést – emelte ki. Majd hozzátette: megfelelő marketinggel a hazai fogyasztókat is meg lehet győzni arról, hogy újra a tányérjukra kerüljön az egyébként igencsak egészségesnek számító galambhús.

Bárdos István, a Szárnyaló gazdaság nemzeti húsgalamb programért felelős miniszteri biztos szerint nem elsősorban a támogatás viszi majd sikerre a programot, hanem a benne részt vevő tenyésztők munkája és lelkesedése.

– Az elmúlt hónapokban az ország hét megyéjében összesen 19 tanácskozást tartottunk, ahol számos érdeklődővel, régi és leendő galambtenyésztővel sikerült találkoznunk. Az érdeklődés jelentős, a szándék adott, ahogyan számos gazdálkodónál a tapasztalat is megvan – fogalmazott a miniszteri biztos. Majd megjegyezte: sok helyen megmaradt a húsgalambtartás és -tenyésztés hagyománya, számos udvarban ott vannak még a dúcok, csak húsgalamb helyett a szépségükért tenyésztett példányokat tartanak a gazdák.

Remek nyugdíj-és gyeskiegészítés

Mint megtudtuk, már kiválasztották azt a speciálisan hústermelésre tartott fajtát is, amellyel elindulhat a hazai tenyésztés. Elsősorban Franciaországból hozzák be a galambokat, a négyezer egyed egyfajta tenyészbázist képez majd, utódaikból jutnak el a magyar gazdálkodókhoz az első szülőpárok.

– Az agrártárca által biztosított keret körülbelül négyezer tenyészállat beszerzésére elég. Ez biztos alapja lesz a programnak. Ha sikerül jól kiválasztani az egyedeket, akkor egy év alatt 28 ezer fia­tal galambbal lehetünk gazdagabbak, amelyek a tenyésztőkhöz kerülhetnek – fogalmazott a szakember.

Megfelelő marketinggel a magyar fogyasztók is megkedvelhetik a különleges alapanyagot
Fotó: 123RF

A szóban forgó francia fajta egyébként igencsak szaporának mondható, 28 nap alatt költi ki fiókáit, ám 12 nap után már újra tojásokat rak. Tehát amíg az egyik fészekben a fiatal galambok növekednek, addig a másikban az új tojásokat költi a szülőpár. A galamb egyébként is egy gyorsan növekvő szárnyasnak tekinthető, a kikeléstől számítva harminc napon belül elérheti a vágósúlyt. Egy-egy ilyen galamb tömege konyhakész állapotban 500 és 700 gramm között van. A tervek szerint az egy-egy tenyésztőhöz kihelyezett 100-200, de legfeljebb 500 szülőpár nevelése napi pár órás elfoglaltságot jelent, így a galambtenyésztés kiváló alternatíva lehet a munka, a nyugdíj vagy éppen a gyermeknevelés melletti pluszkereset biztosításához. Nem mellesleg ott is munkalehetőséget teremthet a program, ahol ma nehezebb a megélhetés.

Éttermek és szállodák is érdeklődnek

Bárdos István szerint a program indulása óta egyre több szálloda és a kisebb-nagyobb étterem jelezte, hogy szívesen felvenné étlapjára a galambhúst. A miniszteri biztos szerint ez lesz az a piaci szegmens, ahol első körben siker érhető el.

– A fogyasztókkal meg kell ismertetni a galambhúst, sokan ugyanis nem tudják, hogyan kell elkészíteni ezt a különleges alapanyagot. Ráadásul jelenleg még borsos áron kapható az apró szárnyas húsa, kilójáért 2500-3500 forintot kérnek a piacon – emelte ki.

Galambhússal, elvétve ugyan, de már ma is találkozhatnak a vásárlók. Míg néhány tenyésztő a saját maga által felnevelt és feldolgozott galambhúst a kisebb termelői piacokon értékesíti, addig mások időszakos beszállítóivá váltak egy-egy étteremnek vagy szállodának. A program célja egyébként elsősorban az, hogy a belföldi igényt kielégítsék, s bár az exportpiacok oldaláról is lenne érdeklődés, a kivitelben egyelőre korai lenne gondolkodni a miniszteri biztos szerint.

Most azon dolgoznak, hogy minden megyében legyen tíz-harminc olyan termelő, aki legalább 100-200 galambbal foglalkozik. A tenyésztés mellett a felvásárlást és a feldolgozást is megszervezik majd. Jelenleg csupán egyetlen hazai vágóhíd foglalkozik galambokkal. Egyelőre három vállalkozóval folytatnak tárgyalásokat a vágóhidak létesítéséről. Az egyik ilyen feldolgozóüzem Észak-Magyarországon, a másik Kecskemét környékén jöhet létre. A cél pedig az, hogy a galambtartóknak száz kilométeres körzetben biztosított legyen a felvásárlás.