Jó üzlet lehet a húsgalambtartás

Francia tenyészállatokkal indulhat el a nemzeti húsgalambprogram megvalósítása. Az agrártárca által biztosított mintegy 24 millió forintból vásárolt négyezer szárnyas segítségével alakítják ki azt a bázist, amelynek köszönhetően egy év alatt mintegy 28 ezer galamb kerülhet a gazdálkodókhoz. A piaci igény már ma is jelentős, a program megvalósításáért felelős miniszteri biztos szerint hamarosan számos étterem és szálloda kínálatába kerülhet be a különleges alapanyagból készült étel.

Megfelelő marketinggel a magyar fogyasztók is megkedvelhetik a különleges alapanyagot Fotó: [email protected] Forrás: 123RF

Remek nyugdíj-és gyeskiegészítés

Mint megtudtuk, már kiválasztották azt a speciálisan hústermelésre tartott fajtát is, amellyel elindulhat a hazai tenyésztés. Elsősorban Franciaországból hozzák be a galambokat, a négyezer egyed egyfajta tenyészbázist képez majd, utódaikból jutnak el a magyar gazdálkodókhoz az első szülőpárok.

– Az agrártárca által biztosított keret körülbelül négyezer tenyészállat beszerzésére elég. Ez biztos alapja lesz a programnak. Ha sikerül jól kiválasztani az egyedeket, akkor egy év alatt 28 ezer fia­tal galambbal lehetünk gazdagabbak, amelyek a tenyésztőkhöz kerülhetnek – fogalmazott a szakember.

Megfelelő marketinggel a magyar fogyasztók is megkedvelhetik a különleges alapanyagot
Fotó: 123RF

A szóban forgó francia fajta egyébként igencsak szaporának mondható, 28 nap alatt költi ki fiókáit, ám 12 nap után már újra tojásokat rak. Tehát amíg az egyik fészekben a fiatal galambok növekednek, addig a másikban az új tojásokat költi a szülőpár. A galamb egyébként is egy gyorsan növekvő szárnyasnak tekinthető, a kikeléstől számítva harminc napon belül elérheti a vágósúlyt. Egy-egy ilyen galamb tömege konyhakész állapotban 500 és 700 gramm között van. A tervek szerint az egy-egy tenyésztőhöz kihelyezett 100-200, de legfeljebb 500 szülőpár nevelése napi pár órás elfoglaltságot jelent, így a galambtenyésztés kiváló alternatíva lehet a munka, a nyugdíj vagy éppen a gyermeknevelés melletti pluszkereset biztosításához. Nem mellesleg ott is munkalehetőséget teremthet a program, ahol ma nehezebb a megélhetés.

Éttermek és szállodák is érdeklődnek

Bárdos István szerint a program indulása óta egyre több szálloda és a kisebb-nagyobb étterem jelezte, hogy szívesen felvenné étlapjára a galambhúst. A miniszteri biztos szerint ez lesz az a piaci szegmens, ahol első körben siker érhető el.

– A fogyasztókkal meg kell ismertetni a galambhúst, sokan ugyanis nem tudják, hogyan kell elkészíteni ezt a különleges alapanyagot. Ráadásul jelenleg még borsos áron kapható az apró szárnyas húsa, kilójáért 2500-3500 forintot kérnek a piacon – emelte ki.

Galambhússal, elvétve ugyan, de már ma is találkozhatnak a vásárlók. Míg néhány tenyésztő a saját maga által felnevelt és feldolgozott galambhúst a kisebb termelői piacokon értékesíti, addig mások időszakos beszállítóivá váltak egy-egy étteremnek vagy szállodának. A program célja egyébként elsősorban az, hogy a belföldi igényt kielégítsék, s bár az exportpiacok oldaláról is lenne érdeklődés, a kivitelben egyelőre korai lenne gondolkodni a miniszteri biztos szerint.

Most azon dolgoznak, hogy minden megyében legyen tíz-harminc olyan termelő, aki legalább 100-200 galambbal foglalkozik. A tenyésztés mellett a felvásárlást és a feldolgozást is megszervezik majd. Jelenleg csupán egyetlen hazai vágóhíd foglalkozik galambokkal. Egyelőre három vállalkozóval folytatnak tárgyalásokat a vágóhidak létesítéséről. Az egyik ilyen feldolgozóüzem Észak-Magyarországon, a másik Kecskemét környékén jöhet létre. A cél pedig az, hogy a galambtartóknak száz kilométeres körzetben biztosított legyen a felvásárlás.