A szuperkötvény lett a favorit a piacon

Az Államadósság-kezelő Központ harmadik negyedéves, friss adatai szerint mára egyértelműen a Magyar Állampapír Plusz lett a legkeresettebb konstrukció a piacon. A szuperkötvény mellett a nyomtatott Kincstári Takarékjegyek (KTJ I. és II.) és a Babakötvény állománya tudott növekedni.

Már látszik a szektor számaiban az új magyar lakossági államkötvény hatása Fotó: Teknős Miklós

Folytatódott az idei harmadik negyedévben a lakossági állampapírok állományának erőteljes bővülése és futamidejének növekedése. A csaknem 725 milliárd forintos negyedéves és az összességében megközelítőleg 1277 milliárd forintos idei növekedéssel a teljes lakossági állomány elérte a 8792 milliárd forintot – áll az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) harmadik negyedéves jelentésében.

A június eleji start után folyamatosan bővül a kiemelten a lakosságnak szánt Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) állománya: a július–szeptemberi időszakban összesen 1241,3 milliárd forint értékben fogyott az ötéves futamidejű, átlagosan évi 4,95 százalékos hozamot biztosító állampapírból. A vizsgált időszak alatt a MÁP Plusz mellett a nyomtatott Kincstári Takarékjegyek (KTJ I. és II.), valamint a Babakötvény tudott negyedéves és havi szinten is növekedést mutatni. Az előbbiből a múlt év végi 395,5 milliárd forintos állomány idén szeptember végére 454,7 milliárdra, míg az utóbbiból 54,8-ról 70,7 milliárdra gyarapodott.

A jelentésből az is kiderül, hogy a vizsgált időszakban is élt az ÁKK a forgalmazói szerződések adta jogával, amelynek keretében összességében 272 milliárd forint értékben vásárolt vissza a bankok úgynevezett saját számlán tartott lakossági állampapírjaiból. Ezek olyan állományok, amelyek a bankoknál, mint forgalmazóknál halmozódtak fel a visszavásárlási kötelezettségük miatt. Amennyiben az állampapírok gazdái a lejárati idő előtt eladják állampapírjaikat, azokat a forgalmazók, a szerződés szerint, kötelesek megvenni. Többek között egyébként ezek a tranzakciók is hozzájárultak az 1MÁP (Egyéves Magyar Állampapír) és a PMÁP (Prémium Magyar Állampapír) állományának csökkenéséhez. A piaci termékpaletta valódi átrendeződőse azonban az ÁKK június 1-jétől érvényes új korszakához kötődik, amikortól a lakossági portfóliókhoz kapcsolódó négy termék forgalmazását megszüntette. A változtatás óta nem forgalmazott állampapírok a fokozatos visszaváltás, a lejáratok és a banki állományokból történt visszavásárlások miatt csökkennek.

Mint ismert, a közelmúltban tovább szigorodtak a lakossági állampapírok forgalmazására vonatkozó kitételek, ami ugyancsak nem hajt vizet a hazai bankok malmára. Annak érdekében, hogy a lakosságnak szánt állampapírok kizárólag a tényleges megtakarítással rendelkező magánszemélyek számára biztosítsák a kiemelkedő kamatozást, az ÁKK megváltoztatta a lakossági állampapírok értékesítésére vonatkozó szerződéses szabályozást. Így október 14-től a forgalmazók lakossági állampapírt nem fogadhatnak el fedezetként semmilyen hitel-, kölcsön- vagy egyéb ügylethez (például lombardhitel vagy derivatív ügyletek).