– Jóformán nincs olyan építkezés, amely akkorra készülne el, mint amit az adásvételnél rögzítettek, éppen ezért a legtöbb szerződésben csak az szerepel: tervezett átadás – mondta lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a lakáspiacon szinte mindennapossá váló csúszásról. A szakember kifejtette, olykor persze az is előfordul, hogy az ígértnél egy-két héttel korábban elkészül a társasház, de a jellemző inkább a néhány hetes, egy-két hónapos késés.
– Az igazi problémát a több hónapos, sőt fél-, egyéves csúszások jelentik. Ez a saját célra vásárlók életét nagyon meg tudja keseríteni, de a befektetésre vásárlóknak sem jön jól – magyarázta Balogh László, aki szerint a késés kockázata mellett érdemes figyelembe venni, hogy egy elkészült lakás árához viszonyítva a tervezőasztalról vagy építés közben árult lakás ára jóval kedvezőbb lehet.
A hirdetési oldal elemzése szerint az idén fokozódott az új lakások iránti kereslet: Budapesten például harmadával, Pest megyében több mint felével. Ez Balogh László szerint azt mutatja, hogy jóval olcsóbban lehet új építésű ingatlanhoz jutni az agglomerációban. Eközben a kínálat is nőtt – különösen a megyeszékhelyeken –, köszönhetően a sorra befejeződő vagy végéhez közelítő beruházásoknak.

Fotó: Éberling András
Az elemzés szerint mind a fővárosban, mind a legtöbb vidéki városban nőttek az árak, részben a kereslet, részben az építési költségek emelkedése miatt. Budapesten október elején átlagosan 885 ezer forintos négyzetméteráron kínálják az új lakóingatlanokat, Debrecenben 610 ezerért, Székesfehérvárott 607 ezerért. Érdekes, hogy Győrött ennél jóval olcsóbb, 462 ezer forint a négyzetméterenkénti ár, ami az ottani bőséges kínálattal magyarázható.
– Egyre inkább nő az egyszerű bejelentéssel, többnyire családi házakra vagy ezek bővítésére kért építési engedélyek száma – és az összes engedélyen belüli részaránya –, szemben az értékesítésre szánt, túlnyomóan társasházi építésekkel szemben – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont elemzője.