Önkéntes nyugdíjpénztári teljes költségmutatót vezet be a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelynek révén 2020-tól egyedülálló módon, első alkalommal válnak összehasonlíthatóvá két szektor, az élet- és nyugdíjbiztosítók, illetve a nyugdíjpénztárak költségei. A cél, hogy könnyebb legyen a választás az azonos célú termékek között.
Az önkéntes nyugdíjpénztári tkm egy átlagos pénztártag jövőbeli hosszú távú megtakarításainak modellezése alapján kalkulálható, s a befizetéseiből és megtakarításaiból levont költségeket fejezi ki egyetlen értékben. A kiszámításakor figyelembe veszik a pénztár által felszámított valamennyi költséget, így a befektetések közvetett terheit is, mint például a pénztár által tartott befektetési alapok költségei.
A jegybank ajánlása szerint a tkm-et a pénztárak számítják ki, mivel a költségekre vonatkozó naprakész adatok náluk találhatók. A nyugdíjpénztári termékek hosszú távú jellege miatt a számítást külön időtartamokra (10, 20 és 30 év), valamint különböző életkorú tagokra (45, 50 és 55 év), havi 25 ezer forint tagi befizetésre végzik el. Az így kalkulált tkm-értékeket a pénztárak beküldik az MNB-nek, és internetes honlapjukon is közzéteszik. A nyugdíjpénztári tkm-értékeket az MNB jövő tavasztól teszi közzé. Míg az élet- és nyugdíjbiztosítási tkm-adatok már most is megtekinthetők, összehasonlíthatók.
Fotó: Bach Máté
A tagok számára örvendetes, hogy tavaly az előző évekhez hasonlóan tovább csökkentek az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelési mutatói. A korábbi, a működési költségeket a pénztár egész vagyonával összemérő díjterhelési mutató 2018-ban 0,76 százalék volt, de van egy újabb, tavalytól érvényes jegybanki jelzőszám is, a korrigált díjterhelési mutató. Ez tavaly 0,75 százalék volt, 16 évre visszamenőleg kiszámolva pedig azt láthatjuk, hogy a pénztárak által felszámított működési díjak harmadukkal csökkentek.
A díjterhelési mutatók csökkenése az elmúlt esztendőben a befektetési költségek mérséklődésének volt köszönhető. 2008-tól jogszabály korlátozza a felszámítható vagyonkezelési díj mértékét, aminek betartását az MNB kiemelten felügyeli. Néhány nagyobb piaci súlyú pénztár az elmúlt években a vagyonkezelési szerződéseiben már alacsonyabb díjazást állapított meg, és megjelentek olyan megállapodások is, amelyekben csak pozitív hozam esetén van sikerdíj.
