Bizarr családi tűzfészek vagy egy sikeres vállalkozás

A kormány hamarosan bemutatja az innovációs tárca és a kamarák által kidolgozott kkv-stratégiát, amelynek célja, hogy növelje a hazai vállalkozások versenyképességét, értékteremtő képességét. Hogy ez milyen összetett folyamat, jól mutatja egy pályakezdő ifjú munkatapasztalata az ígéretesnek látszó hazai családi cégnél.

Egy budapesti kávézóban. Nyelvet beszélő, készséges felszolgálókat keresnek Fotó: Bach Máté

A pályakezdő keserű tapasztalatokat szerzett első munkahelyén, a vállalkozásnak pedig új ember után kellett néznie. Hamarosan meg is jelent egy álláshirdetésük, olyan bért kínálva, amely többszöröse volt a pályakezdő juttatásának.

A leírt eset, mint cseppben a tenger mutatja a mai magyar kisvállalkozások nehézségeit. Pedig a példánkbeli vendéglátós sok mindennel rendelkezik, ami a sikerhez kell. Jól pozicionálta a vállalkozását, jól választott helyet, volt elég kezdőtőkéje, hogy ízléses környezetet teremtsen olyan turistáknak, akik korábban Londonban, Párizsban vagy Firenzében tértek be egy kávéra.

Jó úton halad a generációváltás is, hiszen a gyerekek hajlandók együtt dolgozni szüleikkel, és vállalták, hogy továbbviszik a céget. A tőke, a szakmai tudás tehát megvan, a menedzsmenttudás az, ami hiányos, hiszen a családi perpatvart el kell tudni választani az üzlettől, a mindennapi működéstől.

A nagyvállalatoknál megvan a menedzsmenttudás, ám a kicsiknél és közepeseknél ez gyakran hiányos, és létezik egyfajta bizalmatlanság, hogy kihez fordulhatnának a tudás megszerzéséért – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára egy háttérbeszélgetésen.

A kormány elé bocsátott kkv-stratégia szerint szükséges a vállalkozói kultúra fejlesztése, de a képzett munkaerő biztosítása is, valamint a kkv-k szakképzési és képzési igényei­nek érvényesítése. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a sikeres cégeknek meg kell találniuk a módját, hogyan legyenek részesei a világpiacnak. A stratégia szerint kiemelt cél, hogy a jó növekedési kilátású hazai kkv-k találják meg a nemzetközi munkamegosztásba való külföldi és belföldi bekapcsolódás lehetőségét.

A hazai kkv-k a belföldi értékesítésből származó árbevételük volumenét megtartva, nemzetközi irányba bővítsék piacaikat, elérve, hogy árbevételük egynegyede exportértékesítésből származzon, és így bővüljön az exportáló mikro-, kis- és középvállalkozások köre. Az állam ebben azzal tud segíteni, hogy csökkenti a vállalkozói működéshez kapcsolódó adminisztratív terheket, egyszerűsíti az adóadminisztrációt – mondta György László. Az a jó, ha a kkv-k könnyen hozzáférnek elektronikus kormányzati szolgáltatásokhoz, és képesek azokon ügyeiket érdemben elintézni.

Mint lapunk korábban beszámolt róla, az ITM a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatait és a Vállalkozásfejlesztési Tanács iránymutatásait figyelembe véve, mintegy ezer vállalkozás igényeit felmérve készítette el kkv-stratégiáját. A dokumentum öss­z­hangban van a minisztérium gazdaságfejlesztési stratégiájával is, amely a magyarok életminőségének növelését támogató gazdasági korszak- és technológiaváltást tartja alapvető feladatának.

A tárca elképzelései szerint a következő három évben legalább 167,5 milliárd forinttal segíti a magyar kkv-k technológiai megújulását, generációváltását és nemzetközi terjeszkedését. A tetemes forrásmennyiség nagyobbik része, kilencvenmilliárd forint vissza nem térítendő támogatás lesz.