Egyre nő a veszély a sertéságazatban

Szinte csak a szerencsén múlik, hogy a környező országokhoz hason­lóan nálunk is megjelenik-e a komoly gazdasági kárral járó afrikai sertéspestis a háztáji állományban. A gazdálkodók egyelőre kitartanak, az ingázó vendégmunkások ugyanakkor egyre nagyobb kockázatot jelentenek a telepekre. A törpegazdaságok pedig gyakorlatilag védtelenek a fertőzéssel szemben, sokan kerítéssel sem tudják megóvni a jószágaikat.

Gyermely, 2011. június 28. Egy malacos kocákból és süldőkből álló vaddisznó konda kocog át a Pilisi Parkerdő Zrt. Gyarmatpusztai Erdészete egyik vadföldjén. A felvétel 2011. június 26-án készült. MTI Fotó: Kovács Attila Fotó: MTI/Kovács Attila

Időzített bombaként ketyeg a hazánkban egyelőre csak vaddisznókban kimutatott afrikai sertéspestis, elég egyetlen óvatlan lépés, és oda a házisertések mentessége. A komoly gazdasági kárral fenyegető megbetegedés fő veszélyforrása pedig épp az ember. Erre mutatott rá a nemrég a Budakeszi Vadasparkban történt kitörés is.

Bár hivatalos információk egyelőre nem láttak napvilágot a folyamatban lévő nyomozásról, az állategészségügyi szakemberek szinte biztosra veszik, hogy emberi hanyagság okozhatta a vaddisznók megbetegedését.

Az eset a hazai állattartókat is megrémítette. Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének (MFSE) elnöke lapunknak elmondta: a gazdaságok nagyon féltik az állományaikat, és igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy megóvják a sertéseket a fertőzéstől. Ugyanakkor valamennyi óvintézkedés sem nyújthat teljes biztonságot, semmi sem garantálja, hogy a kór nem jut be valamilyen módon egy telepre.

A betegség leginkább az urbanizált vaddisznókat támadhatja meg
Fotó: MTI/Kovács Attila

A szakember szerint a legnagyobb veszélyforrás továbbra is az ember. – Hazánkba számtalan vendégmunkás érkezik a fertőzött területekről. Ukrajnában és Romániá­ban is bevett gyakorlat, hogy a gazdaságok, ha a közelükben megjelenik a fertőzés, azonnal „behűtőzik” a jószágokat, így pedig könnyedén kerülhet forgalomba fertőzött hús anélkül, hogy bárki is tudna róla – mutatott rá Kiss György.

Mivel a betegség emberre nem veszélyes, így bárki bátran fogyaszthat a fertőzött húsból, az ételmaradék ugyanakkor továbbadhatja a kórt az arra fogékony állatoknak. A betegség célkeresztjében ezért elsősorban az urbanizált vaddisznók állnak, amelyek a szemeteseket is gyakran felforgatják, étel után kutatva. A vendégmunkások miatt egész Európa veszélyben van, még a kontinens legdélebbi pontján lévő spanyol állattartók sem érezhetik magukat biztonságban, hiszen az országba ezrével ingáznak Romániából a munkások.

Mivel az ágazat Magyarországon is súlyos munkaerőgondokkal küszködik – ha nem lenne a sertéspestis, talán ez okozná a legtöbb fejtörést a gazdáknak –, a hiányzó álláshelyeket a cégek igyekeznek külföldiekkel betölteni. Ez azonban tovább növeli a fertőzésveszély kockázatát. Sokan ezt úgy igyekeznek csökkenteni, hogy pél­dául ingyenesen ételt biztosítanak a dolgozóknak, csak hogy még véletlenül se kerüljön be szennyezett élelmiszer a telepre.

Kiss György szerint a közepes és a nagyüzemek esetében egyébként minden feltétel adott ahhoz, hogy sikeresen tudjanak védekezni a kór ellen. Ma már sehol sem kérdés a kerítés megléte, a legnagyobb veszélyben ezért a kerítés nélküli sertéstartók, illetve a szabadtartásban vagy háztájiban nevelt állatok vannak. Bár a szigorú állategészségügyi előírások szerint ma már csak a külvilágtól jól elhatárolható módon lehet disznót nevelni, az országban számos olyan törpegazdaság működik, akár háztáji formában, amelyek nem tudják biztosítani a járványvédelemhez szükséges feltételeket.

– A kis létszámú telepeken sok esetben nem éri meg kerékfertőtlenítőt és fekete-fehér öltözőt biztosítani vagy épp kerítést építeni, hiszen az állományok értékének sokszorosát kellene ráfordítani ezekre a fejlesztésekre – fogalmazott a szövetség elnöke. Éppen ezért az ember és a vaddisznó után a legnagyobb kockázatot ezek a minigazdaságok jelentik, itt ütheti fel a fejét a legkönnyebben a betegség.

Némi könnyebbséget jelenthet ugyanakkor az ágazatnak az Agrárminisztérium minapi bejelentése, miszerint a hosszan tartó embargó után Szerbia ismét fogad sertéshúst Magyarországról, s hamarosan talán a húskészítmények előtt is megnyitják a határt. Kiss György ezzel kapcsolatban elmondta: mivel korábban a hazai élő sertések ­10-12 százalékát Szerbiába adták el az állattartók, ezért nem mindegy, hogy mi történik azon a piacon. – Bizakodásra adnak okot a fejlemények.

Ha a húskészítmények exportja elindulhat, akkor az egyébként nagy bajban lévő húsipar némi levegőhöz jut majd, mi pedig reménykedhetünk abban, hogy az élő sertésekre vonatkozó embargót is rövidesen feloldják – jegyezte meg. Majd hozzátette: ha az állomány ­10-12 százaléka helyett csak 3-5 százaléka indulhatna el Szerbiába, már az is nagy segítséget jelentene az ágazatnak.