Kiss György szerint a közepes és a nagyüzemek esetében egyébként minden feltétel adott ahhoz, hogy sikeresen tudjanak védekezni a kór ellen. Ma már sehol sem kérdés a kerítés megléte, a legnagyobb veszélyben ezért a kerítés nélküli sertéstartók, illetve a szabadtartásban vagy háztájiban nevelt állatok vannak. Bár a szigorú állategészségügyi előírások szerint ma már csak a külvilágtól jól elhatárolható módon lehet disznót nevelni, az országban számos olyan törpegazdaság működik, akár háztáji formában, amelyek nem tudják biztosítani a járványvédelemhez szükséges feltételeket.
– A kis létszámú telepeken sok esetben nem éri meg kerékfertőtlenítőt és fekete-fehér öltözőt biztosítani vagy épp kerítést építeni, hiszen az állományok értékének sokszorosát kellene ráfordítani ezekre a fejlesztésekre – fogalmazott a szövetség elnöke. Éppen ezért az ember és a vaddisznó után a legnagyobb kockázatot ezek a minigazdaságok jelentik, itt ütheti fel a fejét a legkönnyebben a betegség.
Némi könnyebbséget jelenthet ugyanakkor az ágazatnak az Agrárminisztérium minapi bejelentése, miszerint a hosszan tartó embargó után Szerbia ismét fogad sertéshúst Magyarországról, s hamarosan talán a húskészítmények előtt is megnyitják a határt. Kiss György ezzel kapcsolatban elmondta: mivel korábban a hazai élő sertések 10-12 százalékát Szerbiába adták el az állattartók, ezért nem mindegy, hogy mi történik azon a piacon. – Bizakodásra adnak okot a fejlemények.
Ha a húskészítmények exportja elindulhat, akkor az egyébként nagy bajban lévő húsipar némi levegőhöz jut majd, mi pedig reménykedhetünk abban, hogy az élő sertésekre vonatkozó embargót is rövidesen feloldják – jegyezte meg. Majd hozzátette: ha az állomány 10-12 százaléka helyett csak 3-5 százaléka indulhatna el Szerbiába, már az is nagy segítséget jelentene az ágazatnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!