Európai uniós átlag alatt a szegénység

Közel egymillió fővel csökkent a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztődésnek kitettek száma Magyarországon 2018-ra a válságot megelőző, 2008-as évhez képest.

MN_SABLON

Komoly eredményt ért el hazánk a szegénység visszaszorításában: 2018-ra egy év leforgása alatt nálunk csökkent az európai uniós tagországok közül legnagyobb mértékben a nélkülözésnek vagy társadalmi kirekesztődésnek kitettek aránya. Az Eurostat mai napra eső, a szegénység visszaszorításának világnapja alkalmából közzétett jelentése szerint a szegénység Magyarországon a lakosság 19,6 százalékát érintette tavaly, tehát nemcsak a 21,7 százalékos uniós átlagnál értünk el jobb eredményt, de olyan országoknál is, mint Belgium, Nagy-Britannia, Luxemburg vagy a mediterrán államok. Tavaly a válság kirobbanásához, 2008-hoz képest egymillió fővel, 8,6 százalékkal sikerült visszaszorítani a szegénységnek kitettek számát, 1,89 millió főre. Ezzel bőven túlteljesítettük már jóval korábban az uniónak 2020-ig tett vállalásunkat. A nagy előrelépés szakértők szerint a jelentős béremelések mellett az olyan kormányzati intézkedéseknek köszönhető, mint a rezsicsökkentés vagy a devizahitelek kivezetése.

Az Európai Unióban tíz év alatt mind­össze két százalékkal, 8,2 millió fővel sikerült visszaszorítani a szegénységet, amely tavaly 109 millió embert érintett. Ezzel az unió egésze – hazánkkal ellentétben – nehezen tudná teljesíteni a 2020-ig tett húszmillió fős vállalását. A legtöbb nélkülözésnek kitett ember Bulgáriában, Romániában és Görögországban él, a lakosság több mint 31 százaléka érintett. A szegénységtől legvédettebbek a csehek, mindössze 12,2 százalékuk érintett. Csehországot követi Szlovénia és Szlovákia, kevéssel 16 százalék feletti szegénységi mutatóval. A nélkülözésnek kitett dolgozók aránya a nyugat-európai országokban enyhén növekedett vagy stagnált 2018 előtt, így az alacsony jövedelműek anyagi helyzete a kelet-közép-európai térségben érdemi felzárkózást jelez.

Azt a háztartást érinti a szegénység, amelyre több releváns szempont közül valamelyik jellemző. Az első a relatív jövedelmi szegénység, ekkor az éves bevétel nem éri el a mediánkereset hatvan százalékát, itthon évi 1,67 millió forintot. A második esetben, azaz súlyos anyagi nélkülözésben, deprivációban érintettnek az számít, akit a megadott kilenc élethelyzetből négy érint. Ide tartoznak, akik nem tudnak kifizetni egy váratlan kiadást, elmaradásban vannak számláikkal, anyagi okokból nem tudják felfűteni a lakásukat a megfelelő hőmérsékletre, nem telik a mindennapi megélhetésen felül autóra, telefonra, mosógépre, színes tévére, nem tudnak évente egyszer üdülni és kétnaponta húst fogyasztani. A harmadik eset, ha a háztartásban élők munkaintenzitása valamilyen okból alacsony, így a bevételük sem elegendő.

Korábban lapunk megírta: a hazai folyamatokat jól jelzi, hogy 2012-ben nálunk volt a legmagasabb azoknak az aránya, akik nem tudtak megbirkózni a váratlan kiadásokkal, a lakosság háromnegyede érintett volt. Ez a mutató 2012-ben még Bulgáriában is kedvezőbben alakult, a hetven százalékot sem érte el, a régió többi tagállamában pedig még alacsonyabb volt. Mára a váratlan kiadásokkal a lakosság körülbelül harmada nem tud megbirkózni, ez a mutató ma már az uniós átlagnál is alacsonyabb, több nyugat-európai országénál is jobb lett. Ez pedig azt jelenti, hogy a reálbérek emelkedése a lakosság nagy részében lehetővé tette a megtakarítást.

A várakozások szerint az idei jelentős, tíz százalék feletti átlagos béremeléseknek és a családoknak járó kedvezményeknek köszönhetően további jelentős csökkenés várható a szegénységnek kitettek számában.