Fotó: Éberling András
Ahogy arról a Magyar Nemzet elsőként beszámolt, itthon a tojástermelőket sújtaná leginkább a lépés, ráadásul a nagy kereskedelmi láncok már bejelentették: 2025-től nem forgalmaznak ketreces tartásból származó tojást. A szakmai szervezet szerint ez ágazati összeomláshoz vezetne, mivel a technológiaváltás óriási költséggel járna, ráadásul a termelők éppen csak kiheverték a 2013-as kötelező áttérést az új, komfortosabb ketrecekre. A baromfiágazatban a szabadtartásos technológiák a tudományos élet szereplői szerint ráadásul sokkal környezetszennyezőbbek, nagyobb az energiaigényük, és az állatoknak sem feltétlenül jobb a közérzetük.
Az újabb váltást a fogyasztók fizetnék meg: a tojás ára akár darabonként száz forint fölé is emelkedhetne. A további, tervezett állatjóléti intézkedések miatt pedig szinte minden húskészítmény jelentősen megdrágulna. Közben Európában és az Egyesült Államokban is óriási összegeket fektetnek azokba a laboratóriumi húspótló megoldásokba, amelyek végül az alacsony jövedelmű lakosság számára – a hagyományos hússal szemben – a tervek szerint jóval megfizethetőbb áron jutnának piacra. A ketreces állattartás kivezetéséről a 2020-as években már több nyugat-európai tagállam is döntött nemzeti hatáskörben, versenyképességük javítása miatt pedig érdekükben áll az uniós szintű tilalom bevezetése.
Ellentmondás, hogy Ukrajnában – európai támogatással – eközben óriási fejlesztéseken megy keresztül a baromfiágazat, ezért a kisebb állatjóléti követelmények miatt versenyelőnybe kerülhet az EU piacain.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!