Ismét megvizsgálják a nagy élelmiszergyártók termékeit

Újabb, kiterjedtebb ellenőrzés-sorozatot indít az agrártárca az eltérő minőségű élelmiszerek ügyé­ben – tudta meg a Magyar Nemzet. A projekt részeként három országban összesen 280 termék összetételét és minőségét vizsgálják majd, a folyamatba pedig a gyártókat is bevonják a szakemberek. Mivel az idén Brüsszelben elfogadták a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelv módosítását – amely lehetőséget biztosít a tagállami szankciók bevezetésére –, ezért az ellenőrzések további turpisságokra derítenek fényt, itthon is szigorú fellépésre számíthatnak az érintettek.

Három országban összesen 280 terméket ellenőriznek a következő hónapokban (képünk illusztráció) Fotó: Bach Máté

Bár az elmúlt években elvégzett vizsgálatok eredményei világosan rámutattak arra, hogy egyes gyártók termékei más minőségben kerülnek a nyugati és a kelet-közép-európai piacra, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal újabb ellenőrzésekre készül. Amint azt lapunk az Agrárminisztériumtól megtudta, egy sikeresen megpályázott fogyasztóvédelmi projekt révén három országban mintegy 280 terméket vizsgálnak a következő hónapokban. A tesztelési folyamatok az európai uniós közös kutatócsoport vizsgálati módszertanára épülnek.

A projekt három éve alatt az ellenőrzés folyamatába a gyártókat is bevonják majd, a kiválasztott termékeket pedig laboratóriumi mérésekkel, érzékszervi vizsgálatokkal is összehasonlítják. – A magyar kormány célja, hogy védje a magyar vásárlók érdekeit a tisztességtelen gyakorlatokkal szemben. Elfogadhatatlan, hogy hazánkban silányabb minőségű élelmiszerek kerüljenek forgalomba, mint más tagállamokban. Ennek érdekében tehát folytatjuk a vizsgálatokat, s amennyiben félrevezető, megtévesztő gyakorlattal találkozunk, meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket – szögezte le lapunk kérdésére a tárca.

A multinacionális élelmiszergyártók tisztességtelen gyakorlatára két évvel ezelőtt derült fény. Akkor a magyar és a szlovák hatóságok által elvégzett vizsgálatok számos termékben találtak különbségeket, a legtöbb esetben pedig kiderült, hogy a nyugati országok kínálatában szereplő áruk jobb minőségűek, mint amilyenekkel a magyar, illetve a szlovák boltokban találkozhatnak a vásárlók.

Az ellenőrzések eredményének híre bombaként robbant a közösségben, a régió számos más országában is vizsgálódni kezdtek a szakemberek. Az idő előrehaladtával egyre több bizonyíték került napvilágra, amelyek sorra rámutattak a gyártók által alkalmazott kettős mércére. A multinacionális élelmiszergyártók tisztességtelen gyakorlata minden eddiginél erősebb összefogást kovácsolt az unió keleti felében. Az ügy miatt elsőként Magyarország és Szlovákia fordult az Európai Bizottsághoz, előterjesztésükhöz azonban később számos tagállam csatlakozott.

Az élelmiszerek azonos minőségének biztosítása mellett állt ki Csehország, Románia, Horvátország, Szlovénia, Bulgária és Görögország is. Míg a brüsszeli bürokrácia eleinte tagadta, hogy létező problémáról van szó, később azonban az Európai Bizottság és annak elnöke, Jean-Claude Juncker is elismerte, hogy a gyártók valóban élnek ilyen eszközökkel.

A visegrádi országok és más közép-európai tagállamok összefogásának köszönhetően sikerült elérni, hogy a bizottság módosította a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet, amely lehetővé teszi a termékek kettős mércéje elleni fellépést.

Korábban már kiderült: a nyugati vásárlók gazdagabb ízvilágú árut kapnak a pénzükért, mint a magyarok
Fotó: Bach Máté

A módosítás alapján az emberek megtévesztésének minősül, ha a gyártók eltérő összetételű termékeket azonosként hoznak forgalomba a közösség egyes tagállamaiban. Természetesen lehetnek olyan okok, amelyek indokolttá tesznek különbségeket az egyes piacokra kerülő áruk összetevői között, ugyanakkor ezt minden esetben fel kell tüntetni a csomagoláson is. Így a fogyasztók tisztában lehetnek a különbségekkel is.

A közös fellépés eredményeként ráadásul elkezdődött egy európai uniós vizsgálatsorozat is, amelynek finanszírozására Brüsszel mintegy egymillió eurót biztosított. Az ellenőrzések első eredményeit a jövő évben ismerhetik meg a fogyasztók. A tagállami és uniós vizsgálatsorozatnak, illetve szabályozásnak köszönhetően ugyanakkor már ma is érezhető egyfajta visszatartó erő a tisztességtelen gyakorlattal szemben.

Felismerve az ügy fontosságát, a hatóságok és a vásárlók fokozott érdeklődését, a gyártók közelítették egymáshoz termékeik összetételét és jelölését. Erre sarkallják őket az ügy kirobbanása óta az érintett tagállamokban hozott intézkedések is. Ez év májusában a cseh kormány módosította az élelmiszertörvényt, így Csehországban már tilos az azonos csomagolású, de eltérő minőségű élelmiszerek árusítása.

Három országban összesen 280 terméket ellenőriznek a következő hónapokban (képünk illusztráció)
Fotó: Bach Máté

A jogszabály megsértéséért a mezőgazdasági tárca javaslata alapján akár ötvenmillió koronával (650 millió forint) is büntethetik az érintetteket. Hasonló szabályozás életbeléptetésén gondolkodnak a románok is.

A bukaresti szenátus által elfogadott törvénytervezet alapján az üzleti forgalom négy százalékáig terjedő bírsággal büntetnék Romániában azokat a cégeket, amelyek azonos márkanév alatt a másutt forgalmazottnál gyengébb minőségű termékeket értékesítenek.

Hogy hazánkban szükséges lesz-e a fenti példákhoz hasonló intézkedés életbeléptetése, egyelőre kérdéses. Az agrártárca a téma kapcsán minden külföldi tapasztalatot és gyakorlatot, illetve azok hatásait is megvizsgálja, és az eredmények fényében – ha szükséges – a hazai viszonyokra adaptálják majd azokat.

A minisztérium szerint ugyanakkor a gyártók gyakorlatának megváltoztatása mellett a szemléletformálásra is nagy hangsúlyt kell fektetni, hiszen maguk a vásárlók döntenek arról, hogy végül milyen terméket emelnek le a polcról. A tárca ehhez is szeretne segítséget nyújtani, hogy az emberek az élelmiszer-biztonsági előírásoknak megfelelő kiváló minőségű, lehetőség szerint hazai előállítású termékeket vásárolhassanak.