Kihátrált a Visa és a Mastercard

A két nagy nemzetközi bankkártyatársaság, a Visa és a Mastercard bejelentette, hogy egyelőre nem vesz részt abban a konzorciumban, amelyet a Facebook hozott létre komoly és neves cégekből, hogy segítsenek létrehozni önálló kriptodevizáját és az arra épülő elszámolási rendszert.

A libraprojektet nemzetközi és az egyes államok kormányai szintjén is keretek közé kellene szorítani Fotó: 123RF

Néhány hónapja komoly érdeklődést és egyúttal aggodalmat keltett, amikor a Facebook bejelentette: neves cégek bevonásával kifejleszt egy olyan kriptodevizát, amely arra szolgálna, hogy a felhasználók saját valutájukat díjmentesen, az úgynevezett librára átváltva a világon egyszerűen és költségmentesen fizethessenek, a fogadó fél pedig azonnal megkaphassa az összeget az általa választott devizában. A fizetés így nagyjából olyan lenne, mintha egy beszélgetés ablakába a feltöltött fénykép helyett a fizetni kívánt összeget húznánk át.

A megoldás felhasználói szempontból kétségkívül roppant vonzó: bárkinek igen egyszerűen fizethetünk, rá­adásul a cég még azt is megoldaná, hogy ne kelljen nyilvános Facebook-felhasználónak lennünk. Így például még iskolás gyermekünk osztálypénzét is befizethetnénk úgy, hogy áthúzzuk az összeget az osztály Facebook-csoportjába, de akár a rezsifizetést is elintézhetnénk ily módon, a közműszolgáltatók valószínűleg örömmel fogadnák hivatalos Facebook-oldalukon a fogyasztók ilyen típusú befizetéseit.

A libraprojektet nemzetközi és az egyes államok kormányai szintjén is keretek közé kellene szorítani
Fotó: 123RF

Miután a Facebooknak 2,4 milliárd felhasználója van, a közösségi hálózat gyorsan el tudná terjeszteni a módszert világszerte, kihagyva a bankokat. Ez persze máris problémákat vet fel: a cégnek nagyobb hatalma lehetne a pénzügyek fölött, mint a kereskedelmi bankoknak, de adott esetben még a jegybankokat is lekörözné. Még nagyobb gond, hogy a mai, a bűnüldözést segítő, szigorú ügyfél-azonosítási szabályok alkalmazhatósága is kérdéses.

A projektet így nemzetközi szinten és az egyes országok kormányai szintjén is szabályozni kellene. Nem kizárt, hogy erre belátható időn belül sor is kerül, ám a pénzügyi cégek most inkább visszavonulnak. A Reuters szerint egyes országok, mint például Franciaország, Németország vagy az Egyesült Államok kormányai, hatóságai részéről is nagy a nyomás, mondván, a szabályozás megszületése előtti részvételük akár más jelenlegi tevékenységük hatósági korlátozását is szükségessé tehetné. Most pedig a két nagy nemzetközi bankkártyatársaság, a Visa és a Mastercard is bejelentette, hogy egyelőre nem vesz részt abban a konzorciumban, amely segít létrehozni a Facebook önálló kriptodevizáját.

A projekt ezzel persze nem válik életképtelenné, de az látszik, hogy továbblépni csak akkor lehet, ha először rendeződik a szabályozás. Épp elég gondot okoztak korábban, amikor létrejöttek, majd vég nélkül szaporodni kezdtek a kriptodevizák, szabályozás nélkül. A velük kapcsolatos bűncselekményeket sem lehetett sokszor felderíteni, hisz a jog számára nem is volt értelmezhető maga a kriptodeviza fogalma. Bűncselekmény pedig akadt bőven: pénzmosás és nagy értékű lopások egyaránt.

A libra kétségkívül másmilyen lenne, mint a jelenlegi kriptodevizák nagy része. Nem egy önálló, saját árfolyamú devizát hoznának létre, hanem egy eszközt, amivé azért alakítják át a meglévő jegybanki valutákat, hogy a kriptodeviza-formátum által lehetővé tett azonnali és költségmentes utalást megvalósítsák (most egy hasonló megoldással lehet találkozni a piacon, a „tetherrel”, amely egyenértékű a dollárral, és csak arra szolgál, hogy más kriptodevizákat olcsóbban lehessen megvenni általa).

Hogy végül megvalósul-e a projekt, vagy inkább a jegybankok és a kereskedelmi bankok próbálják meg a technológiát ugyanilyen elven felhasználni a fizetések egyszerűsítésére, gyorsítására és költségének minimalizálására, az még a jövő kérdése. Az eredmény mindkét esetben a készpénzmentes fizetés egyszerűsödése és olcsóbbá válása lesz.