Kisebb lett a különbség az uniós tagállamok között

Közelebb került egymáshoz Nyugat- és Kelet-Európa a válságot követő években: a keleti államokban lényegesen gyorsabban csökkent a munkanélküliség, s nagyobb mértékben emelkedtek a keresetek 2013-at követően.

Az EU-tagállamok zászlói az Európai Tanács épületének bejáratánál. Sokszínűség van, egység kevésbé Fotó: Reuters

Csökkent a különbség az Európai Unió tagállamai között a munkaerőpiacon – derül ki az Eurofound friss jelentéséből. Mára sikerült elérni a válság előtti szintet számos területen, ráadásul a keleti és nyugati tagállamok közötti jövedelmi különbségek is némileg csökkentek. Az országok közötti eltérésnél jóval nagyobb szakadék mutatkozik egyes régiók között. Emellett az eurózóna és a közös valutához nem csatlakozó tagállamok felzárkózása sem egyformán zajlott a 2008 és 2013 közötti válságidőszak után.

A 2013-at követő konvergenciafolyamat nyertese egyértelműen a munkaerőpiac: 2019-re elértük a válság előtti foglalkoztatottságot, 220 millióan dolgoznak, 16 millióval többen, mint a válság éveiben. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta mintegy öt százalékpontot esett az elmúlt öt-hat évben. Jelentősen csökkent a szegénységben és társadalmi kirekesztődésben élők száma is. Összesen 2014 óta tízmillió európai állampolgár került ki a szegénységből, közülük ötmillióan csak 2017-ben.

Ugyanakkor a konvergenciafolyamat eltérő volt a tagállamokban, számos területen szükséges a közös uniós cselekvés a jelentés szerint. A munkanélküliségi ráta még mindig jóval magasabb az átlagnál Görögországban, Olaszországban, Bulgáriában, Cipruson és Horvátországban. Habár a 28 tagállamot tekintve mind a rövid távú, mind a tartós munkanélküliség jelentősen esett az elmúlt években. Csökkent azoknak a fiataloknak is az aránya, akik nem tanulnak, de nem is dolgoznak.

Lényegesen kisebb részesedést képvisel a munkaerőpiacon a szezonális és részmunkaidő, jellemzően a teljes munkaidős foglalkoztatásra tértek át a munkáltatók a válságot követő években. Jelentősen nőtt az uniós állampolgárok aktivitása is a munkaerőpiacon. Kedvező folyamatok figyelhetők meg a jövedelmek terén is: az elmúlt két-három évben érdemben csökkent a különbség a gazdagabb és a szegényebb tagállamok között. Ez annak köszönhető, hogy a keresetek, elsősorban a minimálbérek az elmaradottabb tagállamokban jobban emelkedtek. Ugyanakkor a jövedelemelosztásban nagyobb lett a különbség: 2006 és 2016 között tágult az olló a társadalom leggazdagabb és legszegényebb húsz százaléka között.

Az Eurofound rámutat: habár a válság alatt nőttek a különbségek, s romlott az emberek szociális biztonsága, mára ezek a hatások nem érződnek. Ugyanakkor a szociális biztonság érdekében érdemes lépéseket tenni. A jövedelmi viszonyok csökkentésére az egységes minimálbér merült fel, ám a jelentés szerint annak bevezetése nem reális.