Növekszik az igény a tiszta levegőre

Sokan tartják a légszennyezettséget az egyik legsúlyosabb környezetvédelmi problémának, a téli hónapokban gyakran szennyezett levegő kialakulásában a lakosság felelőssége azonban még mindig meglehetősen alulértékelt — hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium államtitkára. Rácz András a Magyar Nemzetnek arról is beszélt, hogy a vegyes tüzelésű kályhákba több olyan dolog is kerül, ami ugyan éghető, de az égésterméke kifejezetten káros az egészségre. Nemtörődömségből és tájékozatlanságból is fakadhat az ilyen hiba, utóbbi kiküszöbölésére indította el tájékoztató kampányát a tárca.

Rácz András: A 2011 óta bevezetett intézkedések hatására csökkent Magyarország légszennyezettsége Fotó: Bach Máté

A hideg idő beköszöntével elérkezett a légszennyezettségi határérték-túllépések időszaka is. A téli hónapokban a levegő minősége jelentős mértékben függ az időjárástól, de a háztartási tüzeléssel járó szennyező anyagoknak is egyre jelentősebb szerep jut. A helyes és pénztárcabarát fűtési módokról az Agrárminisztérium a Herman Ottó Intézettel és a Nemzeti Népegészségügyi Központtal a Fűts okosan! kampány keretében tájékoztatja a lakosságot.

– A közhiedelemmel ellentétben ma már nem az ipar és a közlekedés a levegőszennyezés fő okozója, sokkal inkább, mégpedig 85 százalékban a háztartások egyéni fűtése – hívta fel a figyelmet Rácz András. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy az ipari létesítmények kibocsátása szigorú követelményekhez, engedélyekhez kötött. A szűrőberendezésekkel ellátott kéményekbe egyes esetekben online hatósági monitorozást biztosító készülékeket kell telepíteni. A közlekedés területén pedig – folytatta az államtitkár – a zöldkártya megszerzését megelőző vizsgálat hivatott biztosítani, hogy csak a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő járművek vehessenek részt a forgalomban.

Rácz András: A 2011 óta bevezetett intézkedések hatására csökkent Magyarország légszennyezettsége
Fotó: Bach Máté

– A lakosság esetében ideális megoldás a távfűtés, amelynek során egy-egy nagy, energetikailag hatékony, a fent említett követelményeknek megfelelni köteles erőművekben állítják elő a hőt. A földgázzal fűtők ennél kevésbé környezetkímélők, ám a gázkészülékek kibocsátási értékei még mindig lényegesen jobbak, mint a vegyes tüzelésű kazánoké, cserépkályháké – tért rá a lakossági fűtés okozta szennyezés alapproblémájára Rácz András.

– Ezekbe a készülékekbe gyakran bármi éghetőt beledobnak, tekintet nélkül arra, hogy az égéstermék mennyire káros az egészségre. A hatóság nehéz helyzetben van ezen a területen, ugyanis nem lehet ott több millió háztartásban.

Egyrészt rendkívül költséges lenne minden otthon kéményébe mérőkészüléket szerelni, másfelől pedig lehetetlen volna több millió háztartás kibocsátási adatait folyamatosan ellenőrizni. Ezért a tájékoztatás az egyetlen lehetséges eszközünk a tisztább levegő eléréséért – hangsúlyozta az államtitkár, majd példaként elmondta, hogy a helytelen tüzeléssel a légkörbe kerülő 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű (PM2,5) szállópor igen könnyen bejut a tüdőbe, onnan pedig, a rátapadt mérgező vegyületekkel együtt, a véráramba.

A lakosság nagy része egyébként tisztában van azzal, hogy a szennyezett levegőt belélegezni nemcsak kellemetlen, hanem egészségkárosító is. A tárca felmérése szerint egyre többeket érdekel a levegőminőség, a válaszadók negyede tartja a légszennyezettséget az egyik legsúlyosabb környezetvédelmi problémának.

Az államtitkár elmondása szerint a megkérdezettek ugyanakkor a valós 85 százalék helyett csak 15 százalékban tartják felelősnek a lakossági fűtést, inkább az ipart és a közlekedést okolják, vagyis nem érzik a saját felelősségüket a légszennyezés kialakulásában. Beszédes, hogy önbevallás alapján a válaszadók mintegy 14 százaléka fűt hulladékkal is, ám nincsenek feltétlenül tisztában azzal, hogy ez helytelen.

– El kell magyaráznunk, miért nem jó megoldás például bútorlapot és más hulladékot vetni a tűzre azon túl, hogy jogszabálysértésnek minősül. Ezek sokak számára ugyan tiszta faanyagnak tűnnek, ám a forgácslapokat formaldehid tartalmú ragasztóval ragasztják össze, a laminált lap égetésével pedig rákkeltő dioxin keletkezik. Első lépésként tehát a legjobb megoldásnak, a hatósági fellépés helyett, mindenekelőtt a tájékoztatást tartjuk.

A környezetvédelmi hatóságokhoz nagyon sok bejelentés és a minisztériumhoz rengeteg lakossági panasz érkezik azért, mert valaki befüstölte az utcát, ám ezt szinte lehetetlen hatósági ellenőrzés alá vonni – magyarázta az államtitkár.

Hozzátette: a tárca által megkérdezettek kilencven százaléka egyetért azzal, hogy a kormánynak feladata felhívni a figyelmet a fenti tényekre. A Fűts okosan! kampány szórólapjait a polgárőrség segítségével az ország mind a 3200 településén terjesztik, továbbá lakossági tájékoztató fórumokat is tartanak.

– Ahogyan a Fűtsokosankampány.hu weboldalon is elérhető tájékoztatóban szerepel, érdemes legalább 8-10 hónapon át szárított tűzifával fűteni, a nedves fa égetésekor ugyanis elvész az energia egyharmada a nedvesség felszabadítására – magyarázta az államtitkár.

– Röviden: az előretervezéssel harmincszázalékos megtakarítás érhető el a nedves fával való fűtéshez képest. Ám, aki nem tudja megvenni a fűtési szezon előtt 8-10 hónappal a tűzifát, azok számára működik a szociális tűzifa program. Ez valamennyi önkormányzatnál elérhető, és az állami erdőgazdaságok adják hozzá a jó minőségű, szárított, azonnal felhasználható tűzifát – fejtette ki Rácz András, majd megemlítette, hogy más tüzelőfajtákkal is érdemes óvatosnak lenni. A lignit ugyan olcsó, de a feketeszénhez képest silány minősége miatt nagy mennyiséget kell belőle használni.

Égéstermékei pedig hamar tönkreteszik a fűtőberendezést, így a tulajdonosnak olyan mértékű költsége keletkezik, ami jóval meghaladja a lignit és feketeszén közti árkülönbözetet.

Részben a tájékoztató kampánynak is köszönhető, hogy javul a levegő minősége Magyarországon, ezáltal előrelépés tapasztalható egy olyan problémakörben, amellyel az Európai Unió legtöbb tagállama küzd.

– A kormány számos intézkedést hozott, ilyen a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű szállópor csökkentését célzó PM10 ágazatközi intézkedés. Ez 2011-ben indult, az összes érintett minisztérium részt vesz benne, és eddig 320 milliárd forintot fordítottak a programban a tisztább levegő elérésére.

Autóbuszcserék, a közösségi közlekedés fejlesztése, kerékpárutak építése, a gépjárműadó környezetvédelmi szempontú átalakítása, épületenergetikai és kazáncsereprogramok tartoznak az intézkedések közé – sorolta Rácz András, majd emlékeztetett arra is, hogy az Otthon melege programban 500 ezer lakás energetikai modernizálása vezetett a kisebb károsanyag-kibocsátáshoz.

– Ezt alátámasztják az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései, a szervezet 32 településen elhelyezett 54 automata és 148 manuá­lis mérőpontból, valamint 12 mobil mérőkocsiból gyűjti a levegőminőségi adatokat – zárta szavait az államtitkár, hozzátéve, hogy az információkat a szolgálat folyamatosan publikálja a Levegőminőség.hu oldalon.