A járműgyártás és az elektronikai készülékek húzták az ipari termelést szeptemberben

Elsősorban a járműgyártás kibocsátásnak 22,0 százalékos, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának 26,1 százalékos növekedésének köszönhetően az ipari termelés volumene szeptemberben 11,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – erősítette meg szerdán kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak mindössze 1,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.

Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 9,0 százalékkal emelkedett, az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 3,1 százalékkal nőtt.

Az iparon belül a döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 11,7 százalékkal emelkedett, míg az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 4,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A feldolgozóiparon belül legnagyobb, 29 százalékos súlyú járműgyártásban jelentősen gyorsult a növekedés üteme, szeptemberben a kibocsátás 22,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, viszonylag alacsony termelési szintet, amikor 8,6 százalékkal csökkent éves összevetésben. A közúti gépjármű gyártásának volumene 32, míg a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 13,0 százalékkal emelkedett.

A feldolgozóipari termelés mintegy 14 százalékát adó számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása nőtt a legnagyobb mértékben, 26,1 százalékkal. Az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása 50, a híradástechnikai berendezés gyártása 27 százalékkal nőtt.

A feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 10,0 százalékkal emelkedett tavaly szeptemberhez viszonyítva, mindkét értékesítési irányban bővültek az eladások: az export 10,5 százalékkal, a belföldi eladás 10,0 százalékkal nőtt.

Az előző havi csökkenést követően a gép, gépi berendezés gyártása 5,3 százalékkal nőtt, főként a legnagyobb szakágazati súlyú motor-, turbinagyártás (kivéve: légi-, közútijármű-motor) számottevő bővülése folytán – közölte a KSH.

A legnagyobb mértékben, 9,8 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás esett vissza az export kedvezőtlen alakulása miatt – közölte a KSH.

Az ipari export volumene 16,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A járműexport 28,9 százalékkal nőtt a tavaly szeptemberi alacsony bázishoz képest, amikor 15,0 százalékos volt az éves összevetésű visszaesés. Számítógépek, elektronikai és optikai termékek exportja 26,2 százalékkal nőtt, amiben szintén benne van az alacsony bázis hatása. Az előző két hónapban 8-9 százalékkal emelkedő gyógyszerexport is kilőtt szeptemberben, 35,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, amikor viszont 22,2 százalékos zuhanást szenvedett el.

Az ipar belföldi értékesítése 7,0, ezen belül a feldolgozóiparé 10,2 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A járműgyártás belföldi eladásai 22,3 százalékkal nőttek az egy évvel korábbi 13,0 százalékos esés után, a számítógépek, elektronikai és optikai termékek értékesítése viszont 3,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábban is alacsony szinttől. Rendeltetésük szerint tekintve a tartós fogyasztási cikkek belföldi értékesítése szeptemberben 24,5 százalékkal szárnyalta túl az egy évvel korábbit, a beruházási javaké 11,8 százalékkal nőtt.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 25,0 százalékkal nagyobb volt a 2018. szeptemberinél. Az új belföldi rendelések 8,0, az új exportrendelések 27,7 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány szeptember végén 6,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, az exportrendelések 6,2, a belföldi rendelések 8,4 százalékkal csökkentek.

Az év első kilenc hónapjában 6,3 százalékkal emelkedett az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest, a tavalyi 3,5 százalékos növekedés után. Az összes értékesítés 64 százalékát képviselő külpiaci eladások volumene 7,3 százalékkal, a belföldi értékesítésé 6,5 százalékkal nőtt.

Szeptemberben alig nőttek a mezőgazdasági termelői árak

A gabonafélék jelentősen, a zöldségek és gyümölcsök ára mérsékeltebben csökkent, így a növénytermesztési és kertészeti termékek átlagosan 4,2 százalékkal olcsóbbak voltak, mint tavaly szeptemberben. Az élő állatok felvásárlási ára viszont 13,4 százalékkal nőtt, a vágósertések 30,5 százalékos drágulása miatt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán megjelent legfrissebb adataiból.

A gabonafélék árának 5,4 százalékos csökkenésén belül a búza felvásárlási ára 7,2 százalékkal, a kukoricáé 4,8 százalékkal esett vissza, a rozs viszont 17,9 százalékkal drágult tavaly szeptemberhez képest.

A burgonya termelői ára 18,0 százalékkal emelkedett.

A zöldségek átlagosan 1,3 százalékkal olcsóbbak lettek, de a vöröshagyma 20,5 százalékkal, a spenót 19,8 százalékkal, a zöldbab 15,3 százalékkal drágább volt. Az uborka 6,1 százalékkal, a fejeskáposzta 8,0 százalékkal, a fejes saláta 5,7 százalékkal, a karfiol pedig 20,3 százalékkal került kevesebbe a termelőknél, mint tavaly szeptemberben.

A gyümölcsök árcsökkenését a szőlő felvásárlási árának 19,3 százalékos zuhanása okozta, mert az alma 42,0 százalékkal, a körte 47,0 százalékkal drágult, viszont az őszibarack 28,2 százalékkal olcsóbb lett, mint tavaly szeptemberben.

A vágóállatok között a sertések 30,5 százalékos drágulásához képest más állatoknál szerény változások történtek: a vágómarha felvásárlási ára 1,2 százalékkal, a baromfié 0,7 százalékkal emelkedett, a vágójuh ára 5,3 százalékkal nőtt.

Az állati termékek 3,4 százalékos termelői áremelkedése a tojás árának 3,9 százalékos csökkenéséből és a tej felvásárlási árának 5,0 százalékos emelkedéséből eredt.