Hogyan lehet olyan energiapolitikát folytatni, amely amellett, hogy biztosítja az energiaellátást, hatásos és gazdaságos is? Erre a kérdésre keresik a választ az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkárságán, a munka eredménye pedig hamarosan összeáll egy új stratégiai célrendszer és szabályozás keretében. Kaderják Péter államtitkár az Energy Investment Forum 2019 nevű eseményen beszélt arról, hogy hosszú távú és kiszámítható befektetői környezet kialakítása a cél a magyar energetikában. Ennek részeként alkotják meg az újragondolt energiastratégiát, ehhez kapcsolódóan nemzeti energia- és klímatervet alkotnak. A klíma- és gazdaságpolitikai keretrendszerről az államtitkár úgy fogalmazott: alapelv, hogy a klímavédelmi lépéseket Magyarországon morális és jogi kötelezettség is megalapozza, ám látni kell azt is, hogy hazánk egyedül nem képes megmenteni a világot. Az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mindössze 0,13 százalékáért, az Európai Unióénak pedig egy százalékáért felel a magyar gazdaság. Ráadásul míg hazánkban a klímaproblémához az energiafogyasztás több mint hetven százalékban járul hozzá, a magyar energiaellátás hetven százaléka import. Kaderják Péter szerint ennek kontextusában szükséges tehát meghatározni a klímavédelmi lépéseket.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Kárpát-medence azon régiók közé tartozik, amelyekre kifejezetten nagy hatást gyakorol a globális felmelegedés, ezért nemcsak a káros anyagok kibocsátásának csökkentése, hanem az alkalmazkodási stratégiák kidolgozása is lényeges szempont. Ez egyúttal lehetőséget is nyújt hazánknak olyan megoldások kidolgozására, amelyeket szolgáltatásként lehet exportálni a világ más régióiba. Ehhez, illetve a példamutatáshoz radikális változtatásokra lesz szükség, de szerencsére a gazdasági fejlődés és a klíma védelmét szolgáló intézkedések egymást erősítő, nem pedig ellentétes célok. Ezt az is alátámasztja, hogy tavaly a magyar GDP több mint négyszázalékos növekedése mellett az üvegházhatású gázok kibocsátása 0,6 százalékkal csökkent. Az elmúlt harminc évben pedig Magyarország a kilencedik legjobb teljesítményt nyújtotta a klímavédelem terén az unióban. A következő három évtizedben viszont a GDP 2,5 százalékát ebbe a területbe kell fektetni ahhoz, hogy 2050-re elérhető legyen a karbonsemleges gazdaság.