A klímavédelem nyertesei lehetünk

A Kárpát-medencére kifejezetten nagy hatást gyakorol a globális felmelegedés, ezért az alkalmazkodási stratégiák kidolgozása is lényeges szempont a káros anyagok kibocsátásának csökkentése mellett. A két folyamat nem ellentétes, és lehetőséget ad olyan megoldások kidolgozására, amelyeket szolgáltatásként lehet exportálni a világ más régióiba – fejtette ki az energiaügyekért és klímapoliti­káért felelős államtitkár egy tegnapi konferencián.

A megújuló energiaforrások nem helyettesíthetik az atomot Fotó: Mirkó István

Hogyan lehet olyan energiapolitikát folytatni, amely amellett, hogy biztosítja az energiaellátást, hatásos és gazdaságos is? Erre a kérdésre keresik a választ az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkárságán, a munka eredménye pedig hamarosan összeáll egy új stratégiai célrendszer és szabályozás keretében. Kaderják Péter államtitkár az Energy Investment Forum 2019 nevű eseményen beszélt arról, hogy hosszú távú és kiszámítható befektetői környezet kialakítása a cél a magyar energetikában. Ennek részeként alkotják meg az újragondolt energia­stratégiát, ehhez kapcsolódóan nemzeti energia- és klímatervet alkotnak. A klíma- és gazdaságpolitikai keretrendszerről az államtitkár úgy fogalmazott: alapelv, hogy a klímavédelmi lépéseket Magyarországon morális és jogi kötelezettség is megalapozza, ám látni kell azt is, hogy hazánk egyedül nem képes megmenteni a világot. Az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mindössze 0,13 százalékáért, az Európai Unióénak pedig egy százalékáért felel a magyar gazdaság. Ráadásul míg hazánkban a klímaproblémához az energiafogyasztás több mint hetven százalékban járul hozzá, a magyar energiaellátás hetven százaléka import. Kaderják Péter szerint ennek kontextusában szükséges tehát meghatározni a klímavédelmi lépéseket.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Kárpát-medence azon régiók közé tartozik, amelyekre kifejezetten nagy hatást gyakorol a globális felmelegedés, ezért nemcsak a káros anyagok kibocsátásának csökkentése, hanem az alkalmazkodási stratégiák kidolgozása is lényeges szempont. Ez egyúttal lehetőséget is nyújt hazánknak olyan megoldások kidolgozására, amelyeket szolgáltatásként lehet exportálni a világ más régióiba. Ehhez, illetve a példamutatáshoz radikális változtatásokra lesz szükség, de szerencsére a gazdasági fejlődés és a klíma védelmét szolgáló intézkedések egymást erősítő, nem pedig ellentétes célok. Ezt az is alátámasztja, hogy tavaly a magyar GDP több mint négyszázalékos növekedése mellett az üvegházhatású gázok kibocsátása 0,6 százalékkal csökkent. Az elmúlt harminc évben pedig Magyarország a kilencedik legjobb teljesítményt nyújtotta a klímavédelem terén az unióban. A következő három évtizedben viszont a GDP 2,5 százalékát ebbe a területbe kell fektetni ahhoz, hogy 2050-re elérhető legyen a karbonsemleges gazdaság.

A megújuló energiaforrások nem helyettesíthetik az atomot
Fotó: Mirkó István

Európa egyelőre nem állt arra a pályára, amellyel a fenti célokat elérhetné, ezért Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza szerint a fenntartható fejlődéshez mélyebbre ható intézkedések szükségesek. Ezek részeként pedig kormányzati döntésekkel érdemes a nukleáris iparágat életben tartani Európában. A magántőke ugyanis manapság nem hajlandó atomerőművi beruházásba fogni, pedig szükség volna új létesítményekre, mert a most működő, az 1970-es és 80-as években épült flotta hamarosan kiöregszik. Ha ezeket a kapacitásokat nem pótolják, akkor a következő húsz évben a harmadára zuhan a nukleáris alapú áramtermelés Európában, ami négymilliárd tonna szén-dioxid kibocsátását eredményezné. Varró László kiemelte, hogy a nukleáris energia ma a tiszta energia második legnagyobb forrása a víz után, az energiaszektor pedig az elmúlt évtizedekben atomerőművek nélkül hatvanmilliárd tonnával több szén-dioxidot bocsátott volna ki.

Az ügynökségnél kiszámolták, hogyan fedezhetné tisztán megújuló energiaforrásokkal Magyarország az áramigényét. Varró László bemutatta, hogyha a jelenlegi fogyasztáshoz hasonlóan 40 terawattóra áramot szeretnénk előállítani a rendelkezésünkre álló lehetőségekkel, és feltesszük, hogy egyenlő arányban osztjuk szét a termelést, akkor tizenhatezer focipályányi napelemre, huszonötezer focipályányi szélparkra lenne szükség. Emellett a teljes mezőgazdasági terület felén, 2,7 millió hektáron kellene energetikai célú növénytermesztést folytatni. A geotermikus energia kiaknázásához egy olimpiai medencényi forró vizet kellene átforgatni négy másodpercenként. És ez csupán a kapacitás kérdése, a rendszerszabályozási, rendelkezésre állási és infrastrukturális kihívások szintén súlyos kérdések.