Fotó: Mirkó István
Európa egyelőre nem állt arra a pályára, amellyel a fenti célokat elérhetné, ezért Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza szerint a fenntartható fejlődéshez mélyebbre ható intézkedések szükségesek. Ezek részeként pedig kormányzati döntésekkel érdemes a nukleáris iparágat életben tartani Európában. A magántőke ugyanis manapság nem hajlandó atomerőművi beruházásba fogni, pedig szükség volna új létesítményekre, mert a most működő, az 1970-es és 80-as években épült flotta hamarosan kiöregszik. Ha ezeket a kapacitásokat nem pótolják, akkor a következő húsz évben a harmadára zuhan a nukleáris alapú áramtermelés Európában, ami négymilliárd tonna szén-dioxid kibocsátását eredményezné. Varró László kiemelte, hogy a nukleáris energia ma a tiszta energia második legnagyobb forrása a víz után, az energiaszektor pedig az elmúlt évtizedekben atomerőművek nélkül hatvanmilliárd tonnával több szén-dioxidot bocsátott volna ki.
Az ügynökségnél kiszámolták, hogyan fedezhetné tisztán megújuló energiaforrásokkal Magyarország az áramigényét. Varró László bemutatta, hogyha a jelenlegi fogyasztáshoz hasonlóan 40 terawattóra áramot szeretnénk előállítani a rendelkezésünkre álló lehetőségekkel, és feltesszük, hogy egyenlő arányban osztjuk szét a termelést, akkor tizenhatezer focipályányi napelemre, huszonötezer focipályányi szélparkra lenne szükség. Emellett a teljes mezőgazdasági terület felén, 2,7 millió hektáron kellene energetikai célú növénytermesztést folytatni. A geotermikus energia kiaknázásához egy olimpiai medencényi forró vizet kellene átforgatni négy másodpercenként. És ez csupán a kapacitás kérdése, a rendszerszabályozási, rendelkezésre állási és infrastrukturális kihívások szintén súlyos kérdések.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!