Napi húszezer hordóval (egy hordó nagyjából 119 liter) járul hozzá a Mol-csoport szénhidrogén-termeléséhez és jelentősen növeli a társaság bizonyított és valószínűsíthető olajkészletét az a részesedés, amelynek felvásárlásáról tegnap írta alá a megállapodást a magyar energetikai vállalat a Chevronnal. A kitermelés mértékét érdemes összevetni azzal, hogy tavaly a teljes magyarországi kőolaj-felhozatal napi mintegy 22 ezer hordó volt. Az amerikai vállalat 1,57 milliárd dollárért (mintegy 463 milliárd forintért) adja el az Azeri–Chirag–Gunashli (ACG) olajmezőben lévő 9,57 százalékos, valamint a Baku–Tbiliszi–Ceyhan (BTC) vezetékben lévő 8,9 százalékos érdekeltségét. A Mol a vételárat likvid forrásaiból finanszírozza, a tranzakció nem befolyásolja a vállalat alaposztalék-növelését.
Ez a Mol történetének második legnagyobb befektetése az 1,2 milliárd euróba (396 milliárd forintba) kerülő, műanyag-alapanyagot 2021-től gyártó tiszaújvárosi poliolüzeme után. Az azeri eszközök jelentős szabad cash flow-t és EBITDA- (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) hozzájárulást eredményeznek. Az olajmező ugyanis alacsony költség mellett még nyomott olajárak esetén is profitábilisan termelhet.
A Kaszpi-tenger alatt fekvő ACG mező Azerbajdzsán első számú, egyben a világ tizenegyedik legnagyobb olajlelőhelye, amely 400 négyzetkilométert foglal magába és hat tengeri termelési platformból áll. A területen 1997 óta folyik a kőolaj-kitermelés a British Petroleum (BP) irányítása alatt, mások mellett az amerikai Exxon, a norvég Equinor (korábbi nevén Statoil), illetve az azeri állami Socar olajtársaságokkal, tavaly átlagosan napi 584 ezer hordó olajat hoztak fel.
– Az 1,57 milliárd dolláros tranzakció kiemelkedően fontos mérföldkő, hiszen jelentős lépés a nemzetközi kutatás-termelési portfóliónk megerősítésében; üzletágunk egyik legfontosabb működési területén, a Független Államok Közösségében lépünk partnerségre a világ több vezető olajcégével – mondta az esemény kapcsán Hernádi Zsolt.