Egyre idősebbek a családi vállalkozások vezetői

Aggasztóan korosodnak a kis- és közepes vállalkozások tulajdonosai, vezetői. A generációváltás számos új kérdést vet fel, olyanokat, amelyekkel eddig sokan nem foglalkoztak és nem keresték a megoldásokat. Márpedig ezek a cégek igen erőteljesen hozzájárulnak gazdaságunk bővüléséhez, nem hagyhatjuk veszni őket.

Bódy Géza
2019. 11. 01. 8:34
Az autószerelő szakma is korosodik, kevés az utánpótlás Fotó: Bach Máté
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Aki járt mostanában vállalkozóknak rendezett rendezvényen, tapasztalhatta, hogy többségben vannak az ősz hajúak a résztvevők között. Ez nem csoda, mert mint ismert, a rendszerváltást követő években a vállalkozási kedv erős fellendülést hozott, így a hazánkban működő kis- és közepes méretű vállalkozások (kkv-k) – köztük a családi cégek – többsége is akkoriban alakult.

Az egykor fiatal cégvezetők nagy része mostanra éri el a nyugdíjaskort, az elöregedés mértéke igen magas a körükben.

A kkv-szektorban található vállalkozások többsége a szolgáltatási ágazatban tevékenykedik, a legtöbben a kereskedelemben és a járműjavításban képviseltetik magukat. Így náluk várható a legnagyobb mértékű generációváltási krízis, amely nemzetgazdasági szinten is kiemelt fontosságú probléma és megoldást kíván.

Az autószerelő szakma is korosodik, kevés az utánpótlás
Fotó: Bach Máté

Mint köztudott, az ilyen méretű vállalkozások kiemelkedően magas szerepet töltenek be a hazai gazdaságban, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a működő vállalkozások több mint 99 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. A magyar gazdasági bővülés több mint ötven százalékát ez a cégcsoport termeli, s a foglalkoztatásban álló alkalmazottak mintegy hetven százalékának adnak munkát. Európában globálisan a cégek 75 százalékát, továbbá a bruttó hazai termék (GDP) megközelítőleg hatvan százalékát ugyancsak a kkv-k adják.

Mostanra azonban elértünk egy olyan időszakhoz, amikor a kkv-k körében tömegesen napirendre kerül a generációváltás problémája – hívta fel a figyelmét lapunknak a Via Credit pályázati tanácsadó ügyvezető igazgatója.

Papadimitropulosz Alex szerint a téma fontosságát szemlélteti a Nyugat-Európában már lezajlott több, a magyarországihoz hasonló mértékű generációváltási dömping. Ennek kapcsán a következő trendek figyelhetők meg: a generációváltáson átesett vállalkozások közel kétharmada bukik el az átadás próbatételét követően, a harmadik generációváltásra pedig már alig néhány marad fenn közülük.

Miután a magyar cégek csak most szembesülnek a feladattal, senki nem rendelkezik a generációváltás sikeres levezényléséhez szükséges tapasztalattal, kompetenciával – állítja az ügyvezető igazgató.

– Maguk az érintettek sem érzékelik a kihívás jelentőségét, miközben beláthatatlan károkat okozna a gazdaságnak, ha a kkv-k emiatt mennének csődbe. A folyamat sikeres végrehajtásában kulcsfontosságú szerepet tölt be a kormányzat, a jogszabályi háttér. A kkv-k közül a családi vállalkozások vannak a legégetőbb lépéskényszerben.

Ezeknek a kis cégeknek egyik fő előnyét képezheti, ha a vállalkozás generációkon át egy család kezében marad, mivel így több tíz évnyi tapasztalat és tudás összpontosulhat a vezetőben. A családi vállalkozások vezetőinek elméletben könnyebbséget okoz a megfelelő utód meghatározása családon belül, a gyakorlati tapasztalatok azonban nem egyértelműen ebbe az irányba mutatnak.

Ezek után felmerül a kérdés, hogy az utódlás miként valósítható meg. Ezzel kapcsolatban szakértőnk öt lehetséges szempontot vázolt: családon belüli vezetőválasztás, maga a vállalkozás értékesítése vezetőnek, alkalmazottnak vagy a vállalkozás értékesítése harmadik fél részére. Továbbá lehetséges megoldás még a tőzsdei értékesítés, illetve a vállalkozás bezárása is.

Az utódlásánál az egyik legnagyobb nehézség viszont az lehet, ha a családon belül kiszemelt utód nem alkalmas a feladatra vagy nem kívánja átvenni a vezető szerepet. De gondot jelenthet az is, hogy az idősebb vezetők kevésbé mutatnak hajlandóságot a pályázati lehetőségekre, mert kevésbé látják át a rendszert, és veszélyforrást látnak az adminisztrációban, a véghezvitelében. Tehát az alacsonyabb innovativitási kedv is nagy szerepet játszik a családi cégek szerényebb pályázati hajlandóságában.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.