Ellentmondásos hírekkel ijesztenek a munkavállalókra

Tömeges leépítésekről szóló álhírekkel, valós, ám már régóta sejthető elbocsátásokkal, illetve az ezekkel homlokegyenest ellentétes folyamatokkal, azaz a beáramló vendégmunkások tömegeivel, egyre súlyosbodó munkaerőhiánnyal, leszakadó keresetekkel riogatják a dolgozókat az ellenzéki képviselők és a hozzájuk köthető szervezetek, sajtótermékek. Ezeket a folyamatokat ugyanakkor a gazdaság szereplői nem érzékelik.

A piaci folyamatok és a környezetvédelmi szempontok miatt sokakat elbocsát a hazai acélipari óriás. A leépített dolgozók segítséget kapnak Fotó: Máthé Zoltán Forrás: MTI/ Máthé Zoltán

Nem kell tartaniuk sem tömeges leépítésektől, sem a bérek leszakadásától, egyéb káros folyamatoktól a magyar munkavállalóknak. Az elmúlt napokban az ellenzékhez köthető szakszervezetek és sajtótermékek is a pénzügyi elemzőkkel, a gazdaság szereplőivel és a számokkal teljesen ellentétes folyamatokról számoltak be, ráadásul még önmaguknak is ellentmondtak: a túlzó híradások szerint egyszerre kellene a munkavállalóknak a gazdaság lassulásából adódó leépítésekkel, valamint a munkaerőhiányból fakadó vendégmunkásdömpinggel számolniuk.

Nem özönlenek a harmadik országokból

A napokban megjelent adatok szerint a munkanélküliség – hasonlóan az elmúlt hónapokhoz – 3,5 százalékos volt, a betöltendő álláshelyek száma pedig hosszú idő után nem nőtt tovább, és mintegy 300 ezer embert lehetne még munkához juttatni idehaza. Az évtizedek óta bevett nyugat-európai gyakorlathoz hasonlóan a kormány korábban a munkavállalási céllal harmadik országokból érkezőknek ideiglenesen könnyítette az engedélyek kiadását.

Ennek a könnyítésnek a hatására sem árasztották el hazánkat a vendégmunkások: az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint 2018-ban 55,7 ezer embernek adtak ki a hatóságok tartózkodási engedélyt, közülük 31,5 ezernek munkavállalási céllal. Az elhanyagolható létszám a hazai munkavállalók 0,7 százalékának felel meg. Az ideérkezők nagyjából fele Ukrajnából, Szerbiából és Kínából jött. Az Európai Unióba érkező, tartózkodási engedélyt szerzett gazdasági és humanitárius bevándorlók tavaly összesen közel 3,3 millióan voltak. Hivatalos úton a legtöbb nem uniós tagállamból Lengyelországba érkeztek, több mint 620 ezer fő.

Ezt követően a németek, majd a britek adták ki a legtöbb engedélyt. Különbség, hogy a lengyelekhez túlnyomóan munkavállalási céllal érkeztek többségében ukrán állampolgárok. Németországban már más a helyzet, a bevándorlók negyven százaléka egyéb – vélhetően humanitárius – szempontok alapján kapott engedélyt, s elhanyagolható volt a munkavállalási szándékú tartózkodás kiadása. A németekhez a legtöbben Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkeztek.

Nyugat-Európában a marokkóiak, indiaiak és kínaiak, míg Kelet-Európában az Ukrajnából és az adott térség nem EU-s államaiból érkezők kértek többségében tartózkodást.

Leépít a Dunaferr

A banki elemzők szerint nincs jele annak, hogy a közeljövőben a világgazdaság lassulásából adódóan tömegesen kerüljenek utcára a munkavállalók. A lassulás ugyanakkor a kevésbé hatékony vállalatoknál dolgozókra hatással van, ám ők könnyen el tudnak helyezkedni az egyébként még mindig jelentős szakemberigény miatt. Az ISD Dunaferr Zrt. a napokban jelentette be, hogy megválik 350 dolgozójától jövő év végéig. A létszámcsökkentést az európai acélipar rendkívül nehéz gazdasági helyzete mellett a világgazdaság lassulásával, a csökkenő kereslettel és késztermékárakkal, valamint a hatóságok és az uniós szabályozók által előírt kötelező környezetvédelmi beruházások terheivel indokolták.

A piaci folyamatok és a környezetvédelmi szempontok miatt sokakat elbocsát a hazai acélipari óriás. A leépített dolgozók segítséget kapnak
Fotó: MTI/ Máthé Zoltán

A cég tervei szerint az elbocsátott munkavállalók az Acélalapítványhoz kerülnének át, az első fél évben teljes bérüket, majd a rákövetkező fél évben bérük nyolcvan százalékát megkapnák. A Liga Szakszervezetek szerint ez a megoldás a létszámcsökkentés negatív hatását jelentősen mérsékelheti, és az alapítvány lehetőséget ad a munkavállalók visszajutására a munka világába.

Valótlanul számolt be több ellenzéki lap arról, hogy a győri Audi 1200 fős leépítést tervez. Az autóipari óriás közleményében kiemelte: nem küldenek el munkavállalókat, mindössze az ideiglenesen, határozott időre felvett dolgozóknál várható, hogy sokaknak nem hosszabbítják meg a szerződését.

Indoklásuk szerint az új elektromotorok gyártásának térnyerése hat a létszámigényre, így a foglalkoztatási struktúrára is, azonban a vállalat erre az új kihívásra a következő öt-hat évben készül majd fel.

Feltételekkel jöhetne más minimálbéralku

Újratárgyalná a jövő évre elfogadott, nyolcszázalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelést tartalmazó bérmegállapodást Kordás László.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elismeri ugyan, hogy az átlagkereset több mint tíz százalékkal nő, ám szerinte a nagyobb felzárkózást a minimálbérek fogják vissza. Korábban lapunknak több munkáltatói képviselet is kiemelte: gyakorlatilag alig akad minimálbéres munkavállaló, a kereseteket pedig a piaci igények, tehát a munkaerőhiány befolyásolja. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke pedig arra figyelmeztetett: bizonyos makrogazdasági feltételeknek kell teljesülniük a minimálbérek újratárgyalásához.

Kordás ugyanakkor nem írta alá a megállapodást, így annak módosítását sem kezdeményezheti.