Felelőtlenség a kilakoltatási moratórium

Tavalyhoz képest idén tíz százalékkal csökkent a kilakoltatások száma – mondta a Magyar Nemzetnek a végrehajtói kar elnöke, majd hozzátette: az általános anyagi helyzet javulása miatt nőtt idehaza a fizetési képesség és a hajlandóság is. Schadl György jelezte: manapság többségében kifizetetlen számlák és kisebb büntetések miatt indulnak eljárások, jelzálogtartozások és ingatlanügyek a korábbinál sokkal ritkábban kerülnek a végrehajtók elé. Az elnök politikai felelőtlenségnek minősítette egyes polgármesterek kilakoltatásokkal kapcsolatos akcióit.

A tapasztalatok szerint javult az adósok fizetési hajlandósága és képessége Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

– Érdemes a kérdést részleteiben is megvizsgálni – mondta a kar első embere. – Fontos, hogy a polgármester csak azokra az esetekre hirdethet moratóriumot, amikor az önkormányzat volna az úgynevezett végrehajtáskérő, vagyis amikor a helyhatóság ingatlanjában lakik olyan személy, aki nem fizet bérleti díjat. Az az állítás, hogy egyes kerületben vagy akár az egész fővárosban nincs kilakoltatás, olyan embereket is eltántoríthat az adósság rendszeres törlesztésétől, akik nem az önkormányzatnak, hanem például az egyik banknak tartoznak. Másrészt önkormányzati ingatlanból sok esetben csak azután lakoltatják ki az érintetteket, ha nagyjából egy éve nem fizettek semmit.

Az önkormányzatokban meghirdetett moratóriumok révén így akár olyan helyzet is kialakulhat, hogy a helyhatóságok lakásai­ban hosszú évekig nem fizető emberek laknak majd ahelyett, hogy akár a kerületben dolgozó rendőrök, ápolók, tanárok költözhetnének be oda – fogalmazott Schadl György. Szerinte a szociális szempontokat korábban kell érvényre juttatni, nem pedig akkor, amikor már a kilakoltatás kerül szóba.