Felelőtlenség a kilakoltatási moratórium

Tavalyhoz képest idén tíz százalékkal csökkent a kilakoltatások száma – mondta a Magyar Nemzetnek a végrehajtói kar elnöke, majd hozzátette: az általános anyagi helyzet javulása miatt nőtt idehaza a fizetési képesség és a hajlandóság is. Schadl György jelezte: manapság többségében kifizetetlen számlák és kisebb büntetések miatt indulnak eljárások, jelzálogtartozások és ingatlanügyek a korábbinál sokkal ritkábban kerülnek a végrehajtók elé. Az elnök politikai felelőtlenségnek minősítette egyes polgármesterek kilakoltatásokkal kapcsolatos akcióit.

A tapasztalatok szerint javult az adósok fizetési hajlandósága és képessége Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

November 15-én életbe lép a téli kilakoltatási moratórium, holnaptól tehát törvény tiltja meg, hogy a végrehajtók – bizonyos kivételtől eltekintve – családokat, lakókat tegyenek az utcára. Az április végéig tartó moratórium kezdőnapja előtt arról kérdeztük a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vezetőjét, hány kilakoltatást hajtottak végre idén. – Az előzetes adatok azt mutatják, hogy háromezer alatt maradt a különféle okok miatt foganatosított lakáskiürítések száma. Ez azt jelenti, hogy nagyjából tíz százalékkal kevesebb kilakoltatás volt idén, mint tavaly – válaszolta Schadl György, hozzátéve: már a múlt esztendőben is csökkent az érték, a mérséklődés akkor is tíz százalékot tett ki.

A köztestület vezetője részletesen beszélt a csökkenés okairól. – A tapasztalat azt mutatja, hogy nőtt az adósok fizetési hajlandósága és képessége is, ami minden bizonnyal arra vezethető vissza, hogy emelkednek a bérek, a legtöbben munkához is juthatnak – kezdte az elnök. – Eközben a legtöbb hitelező, így a bankok is könnyebben kínálnak mostanában menekülőutat. Előfordul, hogy a hitelintézet harminc-negyven hónapos részletfizetést is engedélyez ahelyett, hogy az ingatlan elárverezését, ezzel az adós utcára tételét kezdeményezné.

A kilakoltatások számának csökkenése kapcsán az elnök szóba hozta a végrehajtási ügyek megoszlását is. Az eljárások között korábban nagyra nőtt a nem fizetett jelzáloghitelek miatt indult procedúrák aránya, ilyenkor mindig az ingatlan volt az elárverezendő érték. Ehhez képest mára számottevően csökkent az ingatlanos tartozások aránya, manapság kiegyenlítetlen számlák, befizetetlen büntetések miatt veszi kezdetét a legtöbb végrehajtás. Schadl György közlése szerint a jelenség hátterében az áll, hogy kezdenek kikopni a devizahitelek, pontosabban az olyan adósságok, amelyek az egykori, külföldi pénznemben nyilvántartott kölcsönök nyomán alakultak ki.

A tapasztalatok szerint javult az adósok fizetési hajlandósága és képessége
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Kikértük a köztestület vezetőjének véleményét arról is, mit szól ahhoz, hogy néhány újonnan megválasztott polgármester kilakoltatási moratóriumot hirdetett az általa vezetett önkormányzatnál. – Ezek az akciók meglehetősen káros következményekkel járnak, így a tapasztalatok alapján azt mondhatom, leginkább politikai indíttatású felelőtlenségről van szó – fogalmazott Schadl György. – Mi ebben a felelőtlenség? Az érintett baloldali szereplők például a rászorulók érdekeinek védelmével, a lakhatási nehézségek kezelésével, a helyzet felülvizsgálatának szükségességével indokolják a lépést – vetettük fel az elnöknek.

– Érdemes a kérdést részleteiben is megvizsgálni – mondta a kar első embere. – Fontos, hogy a polgármester csak azokra az esetekre hirdethet moratóriumot, amikor az önkormányzat volna az úgynevezett végrehajtáskérő, vagyis amikor a helyhatóság ingatlanjában lakik olyan személy, aki nem fizet bérleti díjat. Az az állítás, hogy egyes kerületben vagy akár az egész fővárosban nincs kilakoltatás, olyan embereket is eltántoríthat az adósság rendszeres törlesztésétől, akik nem az önkormányzatnak, hanem például az egyik banknak tartoznak. Másrészt önkormányzati ingatlanból sok esetben csak azután lakoltatják ki az érintetteket, ha nagyjából egy éve nem fizettek semmit.

Az önkormányzatokban meghirdetett moratóriumok révén így akár olyan helyzet is kialakulhat, hogy a helyhatóságok lakásai­ban hosszú évekig nem fizető emberek laknak majd ahelyett, hogy akár a kerületben dolgozó rendőrök, ápolók, tanárok költözhetnének be oda – fogalmazott Schadl György. Szerinte a szociális szempontokat korábban kell érvényre juttatni, nem pedig akkor, amikor már a kilakoltatás kerül szóba.