November 15-én életbe lép a téli kilakoltatási moratórium, holnaptól tehát törvény tiltja meg, hogy a végrehajtók – bizonyos kivételtől eltekintve – családokat, lakókat tegyenek az utcára. Az április végéig tartó moratórium kezdőnapja előtt arról kérdeztük a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vezetőjét, hány kilakoltatást hajtottak végre idén. – Az előzetes adatok azt mutatják, hogy háromezer alatt maradt a különféle okok miatt foganatosított lakáskiürítések száma. Ez azt jelenti, hogy nagyjából tíz százalékkal kevesebb kilakoltatás volt idén, mint tavaly – válaszolta Schadl György, hozzátéve: már a múlt esztendőben is csökkent az érték, a mérséklődés akkor is tíz százalékot tett ki.
A köztestület vezetője részletesen beszélt a csökkenés okairól. – A tapasztalat azt mutatja, hogy nőtt az adósok fizetési hajlandósága és képessége is, ami minden bizonnyal arra vezethető vissza, hogy emelkednek a bérek, a legtöbben munkához is juthatnak – kezdte az elnök. – Eközben a legtöbb hitelező, így a bankok is könnyebben kínálnak mostanában menekülőutat. Előfordul, hogy a hitelintézet harminc-negyven hónapos részletfizetést is engedélyez ahelyett, hogy az ingatlan elárverezését, ezzel az adós utcára tételét kezdeményezné.
A kilakoltatások számának csökkenése kapcsán az elnök szóba hozta a végrehajtási ügyek megoszlását is. Az eljárások között korábban nagyra nőtt a nem fizetett jelzáloghitelek miatt indult procedúrák aránya, ilyenkor mindig az ingatlan volt az elárverezendő érték. Ehhez képest mára számottevően csökkent az ingatlanos tartozások aránya, manapság kiegyenlítetlen számlák, befizetetlen büntetések miatt veszi kezdetét a legtöbb végrehajtás. Schadl György közlése szerint a jelenség hátterében az áll, hogy kezdenek kikopni a devizahitelek, pontosabban az olyan adósságok, amelyek az egykori, külföldi pénznemben nyilvántartott kölcsönök nyomán alakultak ki.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Kikértük a köztestület vezetőjének véleményét arról is, mit szól ahhoz, hogy néhány újonnan megválasztott polgármester kilakoltatási moratóriumot hirdetett az általa vezetett önkormányzatnál. – Ezek az akciók meglehetősen káros következményekkel járnak, így a tapasztalatok alapján azt mondhatom, leginkább politikai indíttatású felelőtlenségről van szó – fogalmazott Schadl György. – Mi ebben a felelőtlenség? Az érintett baloldali szereplők például a rászorulók érdekeinek védelmével, a lakhatási nehézségek kezelésével, a helyzet felülvizsgálatának szükségességével indokolják a lépést – vetettük fel az elnöknek.
