Gerjeszti a kiköltözést az Airbnb

Már harmadik éve tart a kiköltözési hullám Budapestről, szoros összefüggésben a lakásárak erőteljes emelkedésével. Kormányzati szereplők is látják a problémát, mondván, a belvárosban „Air­bnb-gettó” kialakulása fenyeget, ha nem tudják visszacsábítani a fővárost elhagyókat.

Félő, hogy ha még több régi lakó elmegy, szellemvárossá válnak a belső kerületek Fotó: BachPekaryMate Forrás: Bach Máté

Folytatódott tavaly az elvándorlás Budapestről, miután a fővárosból többen mentek vidékre lakni, mint amennyien odaköltöztek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég publikált 2018. évi demográfiai adatai szerint Pest megye ugyanakkor tartja évtizedek óta jellemző, évi tízezres nagyságrendű vándorlási többletét. Az újabb elvándorlási hullám 2016-ban kezdődött Budapestről, nem függetlenül a lakásárak egyre nagyobb mértékű emelkedésétől. Míg abban az évben, majd 2017-ben is több mint három-háromezer fővel csökkent a főváros lakossága a belső vándorlás révén – azaz ennyivel többen költöztek el, mint amennyien odamentek lakni –, tavaly már csaknem hatezer fő volt a negatív vándorlási különbözet.

Pest megyében más a helyzet: évtizedek óta sokkal többen költöznek a megye különböző településeire, mint amennyien elhagyják azt. De míg a válság utáni években, 2010-től a vándorlási többlet évi tízezer alá csökkent, részben azért, mert Budapestről jóval kevesebben költöztek ki az agglomeráció­ba, az utóbbi esztendőkben ismét felerősödött a kiköltözési hullám. A ­2016-os, 12 ezer főt meghaladó Pest megyei többletben már a budapesti kiköltözők is nagyobb arányban jelentek meg az ország más részeiből érkezők mellett. Két éve meghaladta a 13 ezer főt a megye többlete, tavaly pedig csaknem 15 ezerrel többen költöztek Pest megyébe, mint amennyien elhagyták azt.

A tavalyi részletes adatok még pontosabb képet adnak a költözési motivációkról. Budapesten belül a legtöbben a VI., a VII. és a VIII. kerületből költöztek el, a VII. kerületben az ezer főt is meghaladta a negatív vándorlási különbözet. A szóban forgó kerületek szenvednek talán leginkább a fővárosi bulinegyed kedvezőtlen hatásaitól, és a rövid távra kiadott lakások nagy része is itt található. Ugyanakkor részben az olcsóbbnak számító, kertvárosias külső pesti kerületek – XVI., XVII. és XVIII. –, részben a budai oldal megfizethetőbbnek számító városrészei – III., XI. és XXII. kerület – mutatnak fel néhány száz fős többletet.

Félő, hogy ha még több régi lakó elmegy, szellemvárossá válnak a belső kerületek
Fotó: Bach Máté

A problémáról Schneller Domonkos, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár is beszélt a Magyar Urbanisztikai Társaság minapi konferenciáján. A Miniszterelnökség szakpolitikusa azt mondta, a Hungária körúton belüli terület szellemvárossá, egyfajta „Airbnb-gettóvá” kezd válni, miután negyvenezerre nőtt az Airbnb és társai által kínált lakások, szobák száma, amelyek elsősorban a belső kerületekben találhatók. Ez felsrófolta a bérleti díjakat, amelyek sok helyen kétszeresükre nőttek 2013 óta. Schneller Domonkos úgy fogalmazott, az egyik fő feladat az lenne, hogy a lakosokat visszahozzák az agglomerációból és külföldről. Bár a főváros „egy nagy falu”, mert területének 78 százaléka családi házakkal beépített, a VII. kerület zsúfoltsága Manhattanével vetekszik. Ezért új parkokra van szükség, hogy ne ürüljön ki a belváros. Az új társasházi fejlesztések pedig sokszor a sokat szidott lakótelepeknél is sűrűbb szintterületi beépítést mutatnak, amire példaként a Mester utca és a Haller utca környékét említette. Schneller Domonkos szerint az élhetetlen lakóépületeknél a fejlesztőknek is önmérsékletet kellene tanúsítaniuk, s szabályozásra is szükség lenne.

Az Airbnb megbízásából a GKI Gazdaságkutató Zrt. nemrég tanulmányt készített, amelyben ellenkező következtetésre jutottak. Eszerint nem az Airbnb a fő oka a budapesti albérlet­árak emelkedésének, ezért a rövid távú kiadás szigorú szabályozása nem javítana a lakáspiaci helyzeten.