Huszonhétmillió forint

Ha a vagyonok átörökítésének lehetséges módozati kerülnek szóba, idővel mindig felmerül, hogy nemcsak a forma számít, hanem a tartalom is, másképpen mondva: mennyi pénzünk is van valójában?

MN_SABLON

Ha a vagyonok átörökítésének lehetséges módozati kerülnek szóba, idővel mindig felmerül, hogy nemcsak a forma számít, hanem a tartalom is, másképpen mondva: mennyi pénzünk is van valójában?

A kérdéskört legutóbb a Magyar Nemzeti Bank járta alaposan körbe, s erről az esztendő elején publikált részletes jelentést. Ennek fő megállapítása, hogy 2017-ben az egy háztartásra jutó nettó vagyon nagysága 27 millió forint volt. A részletek felidézése előtt érdemes kicsit a múltba tekinteni. Így kiderül ugyanis, hogy a háztartások nettó vagyona 2014 és 2017 vége között jelentős mértékben növekedett: az egy háztartásra jutó nettó vagyon 48 százalékkal lett nagyobb. A vaskosnak tűnő emelkedés fő oka elsősorban az ingatlanok értéknövekedése volt, de számottevően nőtt az úgynevezett pénzügyi eszközök értéke is, miközben az adósság csökkent.

De miből is állt a vagyonunk két évvel ez előtt? A jegybanki felmérés szerint 2017-ben a háztartások 84 százalékának volt lakóingatlana. A lakástulajdon aránya igen magas, több ingatlant ugyanakkor csak az igazán jómódúak mondhattak a magukénak. Gépkocsija a háztartások 54 százalékának volt – vagyis az autó tulajdonképpen gyakori vagyontárgynak számított. Készpénze minden háztartásnak volt, de például tőzsdei részvénye csupán egy százaléknak. Hiteltartozások ugyanakkor bőven akadtak, olyannyira, hogy egyes háztartások vagyona a kölcsönük miatt negatívnak számított.

A felmérés arra is választ ad, miből futotta az értékekre. A háztartások 65 százaléka kapott munkabért, 48 százaléka valamilyen állami nyugdíjat és 34 százaléka szociális juttatást. A legnagyobb felmért éves háztartási jövedelem 145 millió forint volt, az érdemi jövedelem nélküli háztartások száma eközben megközelítette a 15 ezret.