Az új fejlesztések viszont lehetőséget is nyújtanak arra, hogy a lehető legzöldebb, legolcsóbb és leggyorsabb szolgáltatásokat vezessük be. A térség államai a vezérigazgató szerint az elmúlt évtizedekben megtanultak alkalmazkodni a változásokhoz, nyitottak az új technológiai kihívásokra és a nyugati országoknál hajlandóbbak a kockázatvállalásra.
Mindehhez pedig Teyssen szerint adott a lehetőség Kelet-Közép-Európában, mégpedig olyan mértékű, hogy azzal biztosítható a régió felzárkózása és teljes integrációja a Nyugathoz. Hazánk pedig ebben a folyamatban vezető szerephez juthat.
Egyre több a megújuló forrás
Tavaly 1,15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a hazai nettó villamosenergia-fogyasztás, a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya pedig megközelítette a 8,5 százalékot – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. közös kiadványából. Eszerint, míg a bruttó hazai villamosenergia-termelés csaknem három százalékkal csökkent, addig az import-export szaldó energia-részaránya közel három százalékkal nőtt. A legmagasabb bruttó csúcsterhelés – minden eddiginél nagyobb – 2018. december 19-én volt, 6869 megawattos értékkel, 1,3 százalékkal magasabbal az egy évvel korábban regisztrált 6780 megawattnál. A villamos energia előállítására felhasznált energiahordozók közül a megújuló alapú források aránya nőtt: a napenergia több mint háromszorosára, míg a biomassza 12 százalékkal, a hulladék pedig 13 százalékkal emelkedett, de csekély mértékben a víz és a biológiailag lebomló hulladék aránya is bővült.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!