A vezető elemző közölte, a szövegértési és a számolási készséget vizsgáló feladatokban egyaránt Japán érte el a legmagasabb pontszámot, a problémamegoldást tekintve viszont már Új-Zéland és Svédország végzett az élen.
Lukács Fruzsina, a PIAAC nemzeti projektmenedzsere elmondta, hogy Magyarországon a 16-65 éves korosztályból 6149 emberrel készítettek sikeres interjút. A felmérés a szövegértési, a számolási és az infokommunikációs készségek felmérése mellett vizsgálta a válaszadók képzettségét, korábbi és jelenlegi munkáját is.
Magyarország nemzetközi összehasonlításban a szövegértési és a problémamegoldó készség vizsgálatában az OECD tagországok átlaga alatt helyezkedik el egy kicsivel. Példaként említette, hogy Magyarország felnőtt lakossága szövegértésből 264 pontot ért el, ami 2 ponttal maradt el az OECD országok átlageredményétől. Ugyanakkor kiemelte, hogy a számolási készségben Magyarország meghaladta az OECD átlagát, ugyanis míg utóbbi 262 pont volt, Magyarország felnőtt lakosságának teljesítménye elérte átlagosan a 272 pontot.
Lukács Fruzsina hozzátette, a magyar felnőtt lakosság körében a szövegértési feladatoknál a 25-34 évesek teljesítettek a legjobban, a legalacsonyabb átlagpontszámot az 55-65 évesek szerezték. Érdekességként megjegyezte, hogy míg a számolási készség nem mutatott eltérést nemek szerint, a problémamegoldó készséget igénylő feladatoknál a férfiak jobban teljesítettek.
A helyszínen kiadott közlemény szerint a PIAAC az OECD szakmai vezetésével, koordinálásával megvalósuló nagymintás nemzetközi összehasonlító felmérés. Magyarországon a felmérés megvalósítása a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetésével a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal közreműködésével konzorciumi keretek között zajlott, az ITM szakmai-szakpolitikai támogatásával.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!