A termőterületek értékének növekedésével párhuzamosan a bérleti díjak is emelkedtek. A KSH összeállítása szerint tavaly 6,5 százalékkal fizettek magasabb összeget a földhasználat után a gazdálkodók. A gyümölcsös 9,7 százalékkal, a gyep 4,9 százalékkal, a szőlő bérleti díja pedig 2,6 százalékkal nőtt, míg az erdőé 1,9 százalékkal csökkent 2017-hez képest. Egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja így elérte az 55 700 forintot. A bérleti díjak minden megyében emelkedtek. Zala, Győr-Moson-Sopron, Baranya és Pest megye kivételével mindenhol meghaladta az öt százalékot a drágulás.
Érdekesség, hogy amíg a szántó vételi ára Nógrád megyében a legalacsonyabb, és a tavalyi drágulás sem érte el a 3,5 százalékot, a bérleti díjak itt jelentősen, 14 százalékkal emelkedtek a múlt évben.
Mivel a termőföld árát egyebek mellett az éghajlat, a lokális termelési tényezők, valamint a kereslet és kínálat mellett a nemzeti szabályozás is befolyásolja, így az Európai Unió tagállamai között nagy eltérések vannak. Míg Romániában egy hektár ára kétezer euró (670 ezer forint) körül mozog, addig Hollandiában a 68 ezer eurót (22,7 millió forintot) is eléri a hektáronkénti ár. A legnagyobb drágulás az elmúlt években Csehország és Litvánia földpiacán ment végbe, a korábbi évekhez képest háromszoros áron cseréltek gazdát a termőföldek 2017-ben. Észtországban, Bulgáriában, Magyarországon és Lengyelországban pedig a kétszeresére emelkedett a szántó ára ebben az időszakban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!