Nincs megállás, tovább drágult a termőföld

Nem csökken a földéhség az országban. Az elmúlt évek magas forgalma után tavaly is jelentős érdeklődés mutatkozott a termőföld iránt. A kereslettel együtt az árak is emelkedtek: szinte az összes megyében drágultak a parcellák, a szántó mellett pedig a gyepterületekért, a gyümölcsültetvényekért és a szőlőskertekért is magasabb árat fizettek a gazdálkodók.

Tovább drágult tavaly a mezőgazdasági területek ára, a drágulás még az előző évinél is dinamikusabb volt. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján a mező- és erdőgazdasági területek ára összességében 11 százalékkal nőtt. A szántók átlagára hektáronként meghaladta a másfél millió forintot, ami tízszázalékos drágulás az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb áremelkedést, mintegy 16 százalékos drágulást egyébként a gyepterületeknél mérték.

A gyümölcsösök ára is jelentősen emelkedett, az előző évi szinthez képest 15 százalékkal magasabb áron cseréltek gazdát az ültetvények. A szőlőskertek szintén hasonló mértékben, 14 százalékkal drágultak, az erdők értéke pedig országos szinten közel 10 százalékkal emelkedett.

A szántók ára három megye kivételével mindenhol emelkedett, egyedül Komárom-Esztergom, Pest és Heves megyében lett olcsóbb a termőföld. A megyék rangsorát továbbra is Hajdú-Bihar megye vezeti, ahol a szántók hektáronkénti átlagára meghaladja a kétmillió forintot. Legolcsóbban továbbra is Nógrád megyében juthatnak földhöz a gazdálkodók. Ott 750 ezer forint körül alakultak az árak az elmúlt évben. Az egyes régiókon belül ugyanakkor a föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően is jelentős eltérés van az árak között. Egy jó talajminőségű terület hektáronkénti ára akár a duplája is lehet egy gyenge minőségűének.

A múlt évben közel ugyanannyi termőföld cserélt gazdát az országban, mint 2017-ben, a két évvel korábbi szinttől ugyanakkor jóval elmaradt a forgalom.

2016-ban az állami földértékesítési programnak köszönhetően a korábbinál jóval több termőföldet vásároltak a gazdálkodók. A mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek egy százalékát, összesen 72 ezer hektárt értékesítettek az országban. Továbbra is a szántó volt a legkelendőbb, az összes eladott földterület 72 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. Az összes értékesített terület 14 százaléka erdő, 10 százaléka gyep volt, a fennmaradó négy százalékot pedig a szőlő- és gyümölcsösterületek tették ki. A legélénkebb forgalmat Bács-Kiskun megyében mérte a KSH, de Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében is élénk volt az érdeklődés a termőföldek iránt.

A termőterületek értékének növekedésével párhuzamosan a bérleti díjak is emelkedtek. A KSH összeállítása szerint tavaly 6,5 százalékkal fizettek magasabb összeget a földhasználat után a gazdálkodók. A gyümölcsös 9,7 százalékkal, a gyep 4,9 százalékkal, a szőlő bérleti díja pedig 2,6 százalékkal nőtt, míg az erdőé 1,9 százalékkal csökkent 2017-hez képest. Egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja így elérte az 55 700 forintot. A bérleti díjak minden megyében emelkedtek. Zala, Győr-Moson-Sopron, Baranya és Pest megye kivételével mindenhol meghaladta az öt százalékot a drágulás.

Érdekesség, hogy amíg a szántó vételi ára Nógrád megyében a legalacsonyabb, és a tavalyi drágulás sem érte el a 3,5 százalékot, a bérleti díjak itt jelentősen, 14 százalékkal emelkedtek a múlt évben.

Mivel a termőföld árát egyebek mellett az éghajlat, a lokális termelési tényezők, valamint a kereslet és kínálat mellett a nemzeti szabályozás is befolyásolja, így az Európai Unió tagállamai között nagy eltérések vannak. Míg Romániában egy hektár ára kétezer euró (670 ezer forint) körül mozog, addig Hollandiában a 68 ezer eurót (22,7 millió forintot) is eléri a hektáronkénti ár. A legnagyobb drágulás az elmúlt években Csehország és Litvánia földpiacán ment végbe, a korábbi évekhez képest háromszoros áron cseréltek gazdát a termőföldek 2017-ben. Észtországban, Bulgáriában, Magyarországon és Lengyelországban pedig a kétszeresére emelkedett a szántó ára ebben az időszakban.