Turisztikai támogatások az Erdélyben beruházóknak

Sikertörténetnek számít az Erdélyi gazdaságfejlesztési programban a magyar kormány által finanszírozott pályázati rendszer lebonyolítója, a Pro Economica Alapítvány mindhárom székelyföldi pályázati csomagja.

Székelyföld egyik népszerű célpontja a Szent Anna-tó Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sikertörténetnek számít az Erdélyi gazdaságfejlesztési programban a magyar kormány által finanszírozott pályázati rendszer lebonyolítója, a marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány mindhárom székelyföldi pályázati csomagja. Kozma Mónika, az alapítvány igazgatója az erdélyi Krónika című napilapnak nyilatkozva elmondta, a következő időszakban új élelmiszer-feldolgozó üzemek, vágóhidak és modern szállodák épülnek magyarországi támogatásból.

– A nagy pályázatok jellemzőek a három székelyföldi megye mezőgazdasági aktivitására. Háromszékről elsősorban pityóka- és sárgarépa-termesztésre igényeltek korszerű mezőgazdasági gépeket, illetve az áru piaci forgalmazásának előkészítéséhez szükséges gépsorokat. Hargita megye a legnagyobb összegű, maximum hétmillió eurós beruházásokkal vezet. Itt új burgonyafeldolgozó gyár és több vágóhíd épül, illetve meglévő tejporgyárat és tejfeldolgozó üzemet korszerűsítenek az elnyert pályázatokból. Maros megyében zömé­ben állattenyésztéssel foglalkozó telepek jutnak magyar állami támogatáshoz – összegezte az igazgató a nagyberuházásokat.

Székelyföld egyik népszerű célpontja a Szent Anna-tó
Fotó: Havran Zoltán

Újdonságnak számít az idén meghirdetett turisztikai pályázat, amellyel olyan nagy beruházókat akartak megcélozni, akik Székelyföld felkapott turisztikai régiójában fektetnének be több száz turista fogadására és ellátására alkalmas szállodák és szállodakomplexumok építésével. Kozma Mónika elmondta, a pályázatok lebonyolítása az európai uniós és a román jogrendnek is megfelel. Nyomatékosította: munkájuk a román-magyar viszony normalitására akar épülni.

A bukaresti külügyminisztérium október közepén egy hírportál megkeresésére válaszolva közölte, semmilyen szintű kétoldalú egyezmény nem létezik Magyarország és Románia között a Pro Economica Alapítvány révén működtetett gazdaságfejlesztési programról, a román fél más módon sem fejezte ki beleegyezését. Bogdan Aurescu kijelölt külügyminiszter ugyanakkor parlamenti meghallgatásán a magyar–román kapcsolatokról szólva nem említette a gazdaságfejlesztési programot. Kijelentette: Romániának rendkívül fontos kereskedelmi kapcsolatai vannak Magyarországgal.

Hozzátette ugyanakkor, hogy ki kell egyensúlyozni a Magyarország javára billenő külkereskedelmi mérleget, és sajnálkozva beszélt a befektetések terén tapasztalható különbségekről, hozzátéve, hogy ezeket a kérdéseket szabályozni kell. A román külügyminiszter-jelölt kétoldalú kereskedelmi kamara létrehozását sürgette, és megemlítette, hogy a két országnak sok fontos közös projektje van, például a Bukarest–Budapest gyorsvasút megépítése.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.