A munka átalakulásának évtizede jön

Jóval kevesebb pultosra, rakodómunkásra és sofőrre lesz szükség az évtized végére, köszönhetően annak a munkaerőpiaci átalakulásnak, amelyet a digitalizáció hoz magával. A folyamat már elkezdődött, ám a munkavállalók túlnyomó többségének, közel 95 százalékának nem kell tartania attól, hogy a robotok elveszik megélhetési forrását. A várakozások szerint felgyorsul a régióban az automatizáció, amely a legtöbb szakmában besegít az embernek, de legfeljebb részfeladatok kiváltását teszi lehetővé.

Az alkalmazottak többsége annak tudatában is örül a robotizációnak, hogy megváltozhat a feladatköre Fotó: Vadim_Orlov Forrás: 123RF

Bizonyos területeken szóba sem jöhet az automatizálás, leginkább azokban a szakmákban, amelyekben az emberi készségekre van szükség. Idetartoznak a kézügyességet igénylő munkák, az összetett feladatok, az apró mozdulatokat igénylő tevékenységek vagy a kreatív intelligenciát, szociális érzékenységet megkövetelő munkakörök. A legkevésbé automatizálható foglalkozásoknak a felsőfokú végzettséget igénylő szakmák tekinthetők.

Az alkalmazottak többsége annak tudatában is örül a robotizációnak, hogy megváltozhat a feladatköre
Fotó: 123RF

Habár a politikában is egyre többször jelenik meg témaként a digitalizáció, mint a munkavállalók nagyobb kiszolgáltatottságát eredményező folyamat, nem kell ettől tartaniuk az alkalmazottaknak. A PwC Magyarország átfogó tanulmánya szerint a technológiai fejlődés három hullámban megy végbe: érdemi, valóban a beosztottak túlnyomó részét befolyásoló változások csak 2030 után várhatók. A digitalizáció első hullámában, 2020 és 2025 között leginkább az adminisztratív, több számítást igénylő munkakörökben dolgozók állása alakulhat át. Ennek oka, hogy a különböző számításokhoz, becslésekhez szükséges algoritmusok elterjedése számos adminisztrációs, irodai és pénzügyi-támogatói tevékenységet váltanak ki, megkönnyítve az adatok elemzését, lerövidítve az ügyintézést. Ahogy korábban beszámoltunk róla, a tanulmány szerint a 2025 és 2030 között a több adattal dolgozó, ma nagyobb adminisztratív hátteret igénylő munkakörökben veszi át mindinkább a feladatokat. Idetartozik egyebek mellett a kereskedelem, a logisztika és a raktározás. A robotok várhatóan csak 2025 után lesznek képesek önállóan elvégezni a feladatokat, ekkor válthatók már ki a számítógép-alapú szolgáltatások is.

A felmérések idehaza és Európában is azt igazolják, a munkavállalók többsége nem tart a digitalizáció kedvezőtlen hatásaitól. A munkavállalók valamivel több mint fele már tisztában van azzal, hogy az automatizációval jelentősen átalakulhat vagy akár meg is szűnhet a jelenlegi munkájuk az elkövetkező tíz évben, s mindössze kevesebb, mint harmaduk tartja ezt elképzelhetetlennek. A nemzetközi szervezetek és a munkavállalókat védő képviseletek ugyanakkor arra figyelmeztetnek: a nemzeti kormányoknak olyan szabályozást kell kidolgozniuk, amelyekkel megvédik a dolgozókat állásuk elvesztésétől, s a képzés segítségével könnyen elsajátítják az újításokat.

Alku nélkül nőnek 2020-ban is nagyot a keresetek

Jövőre az eredeti megállapodás szerinti – ideivel megegyező – nyolc-nyolc százalékos mértékben nő a minimálbér és a garantált bérminimum. Lapunk úgy tudja, a szakszervezetek tíz százalék feletti emelésére vonatkozó megállapodását hiába támasztják alá a kedvező gazdasági mutatók, a munkáltatók szerint indokolatlan lépés lenne eltérni az eredeti egyezségtől. A minimálbérekről ugyanakkor bármikor kezdeményezhetnek újabb egyeztetést a szociális partnerek, ám ennek kicsi a valószínűsége. A minimálbér összege így bruttó 161 ezer, a garantált bérminimum bruttó 210 600 forint lesz 2020-ban.

A szakemberhiány ugyanakkor nagyobb béremelésre kényszeríti a foglalkoztatókat, amely az előrejelzések szerint hosszú távon kitart. Az OECD előrejelzése szerint a lassuló globális és hazai gazdasági növekedés ellenére reálértékben is érdemben nőnek tovább a keresetek. Ennek oka egyfelől, hogy a robotizáció hatása nem azonnal jelentkezik, másfelől a képzett szakemberek iránti igény a folyamat hatására sem csökken. A bérek felzárkóztatásához pedig jó alapot ad a 2016-ban kötött, 2022-ig szóló megállapodás szerinti, évente esedékes szociális hozzájárulási adócsökkentés A nemzetközi szervezet előrejelzése szerint tovább csökken a munkanélküliség a jelenlegi 3,5 százalék környékéről. A munkaerőhiány valamelyest mérséklődik ugyan, de hosszú távon meghatározója marad a hazai munkaerőpiacnak. Mind a hazai, mind a nemzetközi tanulmányok az automatizációt jelzik előre a munkaerőigény kielégítésére, s nem számolnak jelentős számú, harmadik országból érkezővel.

A vezetőségnek jobban kell bíznia a beosztottakban

A következő években nélkülözhetetlen a szakértők szerint a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele, egyebek mellett az atipikus foglalkoztatási formákkal. Ennek oka, hogy az Eurostat szerint 1,7 millióan inaktívak, tehát nem dolgoznak, nem regisztrált álláskeresők, ám munkaképeskorúak. Közülük 1,4 millióan nem kívánnak belátható időn belül elhelyezkedni. Elemzők úgy látják, ennek oka részben az, hogy az atipikus foglalkoztatási formák lassan honosodnak meg Magyarországon. Az adatok szerint részmunkaidőben a munkavállalók töredéke, 4,5 százaléka dolgozott 2019 harmadik negyedévében, ráadásul közülük sokan a valóságban – feketén – teljes munkaidőbe vannak beosztva.

Szintén nem jellemző az alkalmi munkavállalás, az összes munkavállaló 7,1 százaléka vállalt ideiglenes feladatokat. Az Eurofound nemrég közzétett jelentése arra mutatott rá, hogy nemcsak hazánkban, de a volt szocialista országokban még mindig a határozatlan idejű, heti 40 órás munkarend a jellemző. A gyakorlattól csak kevés munkáltató tér el, pedig a fiataloknál a felmérések szerint fontos szempont a pályaválasztásnál a rugalmasság. Szintén gyerekcipőben jár a távmunka, mivel a vezetők sokszor bizalmatlanok a beosztottakkal szemben. A rugalmas munkavégzés megteremtése azért is kiemelkedően fontos, mert a munkaadói képviseletek szerint több mint 200 ezren hiányoznak a munkaerőpiacról, ugyanakkor a diákok, a kismamák vagy a másodállást vállalni akarók megfelelő rugalmasság mellett, akár jobb részmunkaidős feltételekkel érdemben orvosolnák ezt a hiányt.