Az adatok tükrözik a turizmus népszerűségét

Az idén többen, több napra és többféle küldőországból érkeztek hozzánk a nyár második felében és kora ősszel, mint a tavalyi évben, továbbá a külföldiek költései is nőttek, ahogy az a hazai turizmusra egész évben jellemző volt. A Központi Statisztikai Hivatal közzétette legújabb adatsorát a külföldiek beutazásairól, ami megerősíti, hogy Magyarország idén példátlan népszerűségnek örvend a nemzetközi piacokon.

A számok nyelvére fordítva, ez azt jelenti, hogy a harmadik negyedévben több mint öt százalékkal nőtt a külföldről ide irányuló utazások száma éves összevetésben, ebből majdnem tízszázalékos az egynapos, leginkább a szabadidő, a szórakozás és az egészségmegőrzés céljából tett magánjellegű kirándulások piacán mért növekedés. Eközben a vizsgált időszakban a külföldi turistákat a korábbiakhoz képest átlagosan egy nappal hosszabb ideig tartóztatta az ország turisztikai kínálata.

Visszatértek a német vendégek: számuk egy év alatt közel 13 százalékkal volt több júliustól október elejéig, ráadásul ők költötték a legtöbbet a szolgáltatóknál ebben az időszakban, 130 milliárd forintot. Jellemzően sok pénzt hagynak itt az osztrák, az amerikai, a román, az angol, a szlovák és az ukrán vendégek is a szabadidős turizmusban. A határon túlról érkezettek naponta átlagosan 16 100 forintot, 800 forinttal többet költöttek a harmadik negyedévben.

Habár éppen tombolt a nyári főszezon, Budapestet kereste fel a legtöbb külföldi vendég, de közülük a Balatonra is sokan, több mint egymillióan voltak kíváncsiak, emellett a Nyugat-Dunántúl is kedvelt volt, főként az osztrákok, a szlovákok és a németek körében. Mivel jelentősen visszaesett a szerb és román tartózkodások száma, a Dél-Alföld részesedése a turizmusból az előző év azonos időszakához mérten közel a felére csökkent – állapítja meg a statisztikai hivatal.

Elemezték a nemzetközi utazások alakulását is 2019 első három negyedévét vizsgálva. Eszerint a külföldre utazó magyarok idén 7,6 millió, vagyis 7,1 százalékkal több alkalommal lépték át a határt, miközben a számuk éves átlagban ötödik éve felívelő pályán van. Az átlagos tendencia szerint a legtöbben továbbra is Ausztriába és Szlovákiába utaztak egy-egy napos kiruccanásra, a hosszabb túrákat főként Horvátországba, Romániába és Szlovákiába bonyolították. Honfitársaink bátrabban vállalták a kiadásokat a távoli pihenőhelyeken: idén folyó áron 15 százalékkal többet, 346 mil­liárd forintot költöttek el, fejenként és naponta jellemzően 13 500 forintot. A legnagyobb összeget, 49 milliárd forintot a Horvátországban nyaralók adták ki, de jelentős volt az Ausztriába és Görögországba utazók összes kiadása is.

Taroltunk a városnézések szezonjában

Tegnap a havi utasforgalmi statisztikák októberi összesítése is elérhetővé vált, amelyből ugyancsak az iparág jó teljesítménye derül ki. Erős külföldi vendégforgalom, stabil belföldi kereslet, magasabb bevételek és jelentősen emelkedő Szép-kártya-forgalom jellemezte a turizmust az ősz közepén. Októberben több mint kilenc százalékkal érkezett több külföldi hazánkba, mint egy évvel korábban, és hosszabb időt is töltöttek itt, több mint tíz százalékkal. Ebben az időszakban a bejáratott küldőországok mellett Izraelből, Csehországból, Lengyelországból és Olaszországból érkezett feltűnően sok vendég. A belföldi utazások motorja továbbra is a Szép-kártya, amelyről két és fél milliárd forintot költöttek a magyarok, ez 64 százalékos éves emelkedést jelent.