Az EP is az atomenergia jelentőségére szavazott

A dokumentum tartalma ellentétes egy korábbi határozatéval, amely szerint a nukleáris energia se nem biztonságos, se nem fenntartható környezeti és gazdasági szempontból.

A svédek körében is nő a szimpátia a nukleáris alapú áramtermelő technológiák iránt Fotó: Gleb Garanich Forrás: Reuters

Amikor a minap az Európai Parlament (EP) klímavészhelyzetet hirdetett, egyúttal egy másik dokumentumot is elfogadott, amellyel elismerte a nukleáris energia mint karbonmentes forrás globális felmelegedés elleni küzdelemben betöltött szerepét. A 430 igennel, 190 nemmel és 34 tartózkodás mellett elfogadott határozat szerint az atomenergia jelentős részesedést kaphat az európai áramtermelésben, de a hulladékkezelést tekintve közép- és hosszú távon a technológiai újításokat is figyelembe vevő stratégiára van szükség. A dokumentum tartalma ellentétes egy korábbi határozatéval, amely szerint a nukleáris energia se nem biztonságos, se nem fenntartható környezeti és gazdasági szempontból.

A svédek körében is nő a szimpátia a nukleáris alapú áramtermelő technológiák iránt
Fotó: Reuters

A svédek szimpátiája is növekszik az atomenergia felé: 78 százalékra emelkedett a nukleáris alapú áramtermelő technológia támogatottsága 2019-re a két évvel korábbi 71-ről. Közülük 43 százalék válaszolt úgy a Novus közvélemény-kutatónak, hogy új atomerőmű létesítését is támogatná, 35 százalékuk pedig a már meglévő reaktorok teljes üzemidejének kihasználását támogatja. A felmérés eredménye alapján a társadalom nagy részének álláspontját nem tükrözi az a kormányzati szándék, amely szerint 2040-ig mind a nyolc reaktort kivonnák a termelésből – írta a World Nuclear News. Ezek az egységek a svéd áramtermelésnek mintegy negyven százalékáért felelnek, a végleges leállításukat mindössze a megkérdezettek 11 százaléka támogatná, ami az 1997 óta végzett felmérések között a legalacsonyabb arány. – Az eredmény tükrözi azt a ma már széles körű konszenzust, amely szerint a nukleáris áramtermelésnek minimális a klímára gyakorolt hatása – állapította meg az Uppsala Egyetem kutatója, ­Mattias Lantz. A szakember hozzátette: az atomenergiát ellenzők köre eddig stabilan húsz százalék körül volt minden évben, ezért jelentős változás az, ami erre az évre következett be.

Az EP és a svéd lakosság véleménye tehát egy irányba mozdult, a kérdés az, hogy a klímavészhelyzet meghirdetését követő tetteket ennek szellemében hozzák-e meg az európai kormányok. Korábban – ahogyan arról lapunk is beszámolt – a Nemzetközi Energiaügynökség is leszögezte, hogy nehezen képzelhető el a karbonsemleges gazdaság megvalósítása 2050-re atomerőművek nélkül. A független szervezet többek között a költséghatékonyságot hozta fel a technológia mellett. A globális felmelegedés elleni küzdelem lépéseiről ma kezdődik európai egyeztetés Madridban, az ENSZ klímacsúcsán, a COP25-ön.