Svédország búcsúzik a negatív kamattól

Kamatot emelt a svéd jegybank, miután már szükségtelennek tartja a negatív kamatláb alkalmazását. A lépés jó eséllyel trendfordulót jelent: egyre több jel mutat arra, hogy a negatív kamat káros, gazdaságélénkítési célját nem éri el, viszont túlzott kockázatvállalásra ösztönöz.

Példamutatás? Nullaszázalékos lett az irányadó ráta, a lépést az infláció mértéke is indokolta Fotó: Bob Strong Forrás: Reuters

A svéd jegybank a múlt héten negyed százalékponttal megemelte irányadó kamatát nullaszázalékos szintre, ezzel megszüntette a negatív kamatot. Ezt leginkább azzal indokolták, hogy a negatív kamatot korábban átmeneti, rendkívüli gazdaságösztönző lépésként vezették be, ehhez képest öt évig fennmaradt, és most már kezdik belátni, hogy több kárt okoz, mint amennyit segít. Mindemellett a svéd infláció közelít a kétszázalékos jegybanki célhoz, nincs ok a rendkívül mély kamat fenntartására.

Korábban a jegybankok eszköztárában még a nulla százalék kamat sem létezett, nemhogy a negatív. A most végződő évtized közepén divatossá vált ez az eszköz, miután a fejlett gazdaságokban alacsony maradt az infláció, ami régebben a munkanélküliséget növelte, de most minden fejlett országban évtizedes mélyponton van a munkanélküliség, sőt Németországban és az Egyesült Államokban gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságról beszélhetünk.

Példamutatás? Nullaszázalékos lett az irányadó ráta, a lépést az infláció mértéke is indokolta
Fotó: Reuters

A japán, a svéd, a dán jegybankok és az Európai Központi Bank (EKB) mégis ragaszkodott a nulla szintű, illetve negatív kamatokhoz, noha ez tulajdonképpen közgazdaságilag szinte értelmezhetetlen jelenség. Nyilvánvaló, hogy senki nem fogja önként befektetni úgy a pénzét, hogy veszítsen rajta: a negatív kamatok rendszerében a kereskedelmi bankok lényegében erre kényszerülnek (szabad forrásaik egy részét a jegybanknál kell elhelyezniük). Az adott országok központi bankjai azt várták ettől az extrém lépéstől, hogy a pénzintézetek inkább mindenáron hitelezni fognak, így megnő a beruházások és a fogyasztás szintje, és nagyobb lesz a gazdasági növekedés.

Az eredmény az lett, hogy negatív kamatok mellett az emberek inkább a megtakarításaikat növelték, gondolva a nyugdíjas éveikre. A negatív kamat így nem a fogyasztást bővítette, hanem az öngondoskodást kapcsolta magasabb szintre, ugyanakkor a kereskedelmi bankok és a befektetési alapok egyre kockázatosabb befektetések felé fordulnak, hogy elérjenek valamilyen hozamot. Sokan ismerik fel, hogy ez káros, és a negatív kamat eleve nem egyeztethető össze a mai formában létező jegybanki pénz fogalmával, ezért csökkenti a bizalmat. Vélhetően előbb-utóbb az EKB is felhagy a negatív kamat politikájával. Az egyetlen ország, ahol indokolt, az Svájc, ahol lélektani okokból sokan frankba menekülnének, ezt előzi meg az erősen negatív alapkamat.