Társadalmi egyeztetés a balatoni térség klímastratégiájáról

Társadalmi vitára bocsátotta a Balaton Fejlesztési Tanács a Balaton klímastratégiájáról szóló tanulmány-tervezetet, melynek célja az, hogy átfogó iránymutatást kapjanak az üdülőrégió települési önkormányzatai. A dokumentum a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiára, és az annak alapján készült Somogy, Veszprém és Zala megyei klímastratégiákra épít.

A hazai klímapolitikai tervezés az országos jellemzők figyelembe vételével készült el, de indokolt egy olyan természetföldrajzi szemléletű program kidolgozása, amely a Balatont egy sajátos ökológiai rendszerként kezeli, és figyelembe veszi, hogy a környező területek éghajlatára, meteorológiai eseményeire a tó erős hatással van. A Balatonban és a tó közelében élő 1360 állat- és 14 fokozottan védett növényfaj, valamint 257 ezer állandó lakos életét befolyásolja a szélsőséges időjárás, nem beszélve a különböző évszakokban itt tartózkodó vendégek százezreiről. Ökológiai kulcskérdés, hogy miként lehet megőrizni a tó jó vízminőségét. Ezzel kapcsolatban több mint figyelmeztető, hogy az 1994-ben mért kedvező eredmények után ez év nyarának végére a tó vízminősége romlott. Feltehetően a hosszan tartó meleg és a csapadékszegény időjárás, valamint a villámárvizek által tóba juttatott nagy mennyiségű táptalaj eredményeként – olvasható a klímastratégia tervezetében.

Balassa Balázs, Szigliget polgármestere, a Balatoni Szövetség társelnöke ezzel összefüggésben a minap jelezte: a tóparti önkormányzatok egyik legsürgetőbb jövőbeni feladata, hogy időben észleljék a víz nyár végére várható algásodását. Ennek okait fel kell tárni és lépni kell a megelőzés érdekében.

Településszerkezeti anomáliaként, és a klímaváltozáshoz kapcsolódó hatások intenzitását befolyásoló tényezőként említi a stratégia a régióban jelentős társadalmi vitát kiváltó, erős beruházási kedvet. 2010 óta a Balatonnál 5636 lakás és üdülőegység épült, a „tópart körbe építettsége” már egy hatalmas településként értelmezhető. Míg a déli oldalon a szőlőhegyek pusztulása, a művelés felhagyása jellemző, addig a Balaton-felvidéket is érintve északon a szőlők felparcellázása, kivágása, a pincék üdülő-ingatlanokká alakítása tapasztalható. Ez a folyamat mindkét esetben a kultúrtáj összeomlásához, és a soványodó harmónia teljes feloldódásához vezet – áll a társadalmi egyeztetésre készült klímastratégia-tervezet elemző részében.

A Balaton Fejlesztési Tanács 2020. január 17-ig várja partner szervezetei – többek közt az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, az Országos Meteorológiai Szolgálat és a katasztrófavédelem – szakembereinek véleményét, javaslatait.