A hazai kisvállalkozások lehetnek a gazdasági növekedés motorjai

Gazdasági növekedésünk eddig jórészt a munkaerő bővülésén alapult, a továbbiakban ezt a termelékenység növekedésének kell felváltania. Ebben a kkv-szektor szerepe kiemelkedő, mivel jelenleg itt jóval kisebb az átlagos termelékenység, mint a nagyvállalatoknál.

Fellegi Tamás Péter

2020. 01. 16. 9:27

A kisebb piaci szereplőknek jellemzően saját fejlesztéseikkel kell hatékonyabbá válniuk Fotó: Kurucz Árpád

A magyar gazdaság az elmúlt években európai szinten kiemelkedő mértékben növekedett, aminek hajtóereje a beruházások és a foglalkoztatás bővülése volt. Ez nemcsak az ütemes GDP-növekedést és az ezt is lényegesen meghaladó bérnövekedést tette lehetővé, de egyúttal a munkanélküliséget is minimalizálta, létrejött a gazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatás. Ebből az is adódik, hogy a munkaerő bővülésére alapozva már nem lehet lényegesen tovább növekedni, a fő irány immár a hatékonyság, a termelékenység javítása lehet.

Ebben van is mit tenni, hisz az átlagos termelékenységi szint lényegesen alacsonyabb, mint a fejlett európai országokban. Ez azonban nem egységes a gazdaságban: míg a legnagyobb cégek termelékenysége viszonylag magas, esetenként alig marad el a nyugat-európai szinttől, a kis- és középvállalkozások termelékenysége, hatékonysága átlagosan csak mintegy harmada a nagyvállalatokénak. Utóbbiak az összes foglalkoztatott harminc százalékával termelik meg a GDP nagyjából felét, míg a kkv-szektor a foglalkoztatottak hetven százalékával termel ennyit.

Logikusan adódik ez alapján, hogy a további növekedés jórészt a kkv-szektor termelékenységének javulásával érhető el. Ez 2017-ig nem volt magas ütemű, ami érthető, hisz nem volt még nagyon erős a bérnyomás és volt munkaerő-bővítési lehetőség, azonban a helyzet azóta megváltozott. A munkaerő-tartalékok kimerülése és egyben a fejlett EU-országokhoz képest még mindig alacsony bérszínvonal (a nettó átlagbér átlagosan azok szintjének egyharmada) okozta munkaerő-elvándorlás már a termelékenység növelésére kényszeríti a cégeket, és ez az elmúlt időszak adataiban már mutatkozik is. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2018-ban 2,7 százalék volt az ütem, tavaly pedig az előzetes várakozások szerint meghaladhatta a három százalékot.

Miután a lemaradás a kkv-szektorban jelentkezik, a termelékenységnövekedés túlnyomórészt itt fog megvalósulni. Az MNB várakozásai szerint a következő három évben ennek mértéke 3,2-3,4 százalék lehet, és a kissé lassuló, de még mindig viszonylag erős bérdinamika még jó ideig fenn is tarthatja ezt az ütemet. Ha a következő tíz évben ez megmarad, és azt feltételezzük, hogy ez szinte teljes egészében a kkv-szektorban valósul meg, akkor a szektor termelékenysége a nagyvállalatok szintjének 45-46 százalékára nő 2030-ig.

De miért is van az, hogy jelenleg még ilyen nagy különbség van a szektorok között? Önmagában logikus, hogy egy nagyvállalatnál sokkal könnyebb az optimális üzemméret miatt hatékonyabban megszervezni a termelést, az adminisztrációt és szinte minden, a cégnél zajló munkafolyamatot. Ez azonban önmagában kevés lenne a nagy eltéréshez. Az eltérés inkább abból adódik, hogy amikor a már régóta működő, igen fejlett, hatékony külföldi vállalatok idehozták gyáraikat vagy szolgáltatásaikat, azokat eleve rendkívül magas termelékenységgel, a legfejlettebb technológiával és munkaszervezéssel valósították meg.

A kisebb vállalkozásoknak ugyanakkor saját fejlesztésekkel kell vállalkozásaikat hatékonnyá tenni, meg kell tanulniuk megvalósítani azt, amit a fejlett cégek már jóval korábban megtettek. Ehhez most ideális a környezet: megfelelő fejlesztési források is rendelkezésre állnak, ugyanakkor csökkennek az adók, valamint az adminisztrációs terhek. A munkaerő évről évre történő jelentős drágulására sokszor panaszkodnak a vállalkozások és elvileg joggal, hisz ez emeli költségeiket, de ennek megvan az a nagy előnye – azonkívül, hogy nő az életszínvonal és zajlik a bérfelzárkózás –, hogy kikényszeríti a fejlesztést, a hatékonyság növelését, azaz növekednie kell az egy munkavállaló által előállított termék vagy szolgáltatás értékének.