A zöldek közé sorolhatnánk az atomenergiát

A teljes életciklust figyelembe véve az atomerőművek kevesebb széndioxidot bocsátanak ki egységnyi villamos energia előállításához, mint a napelemek. Ez alapján a nukleáris létesítmények a megújulók kategóriájába kerülhetnének – erről beszélt a minap Kovács Pál, a Paks II beruházásért felelős államtitkár.

Fűtőelemek Pakson. Közel az újrahasznosításuk lehetősége Fotó: Havran Zoltán

Az atomenergia továbbra is aktív szereplője a világ áramtermelésének, 447 blokk működik és ötven épül világszerte – mondta a paksi atomerőmű két új blokkjáért felelős államtitkár a Karc FM rádió műsorában. Kovács Pál emlékeztetett, hogy 2009-ben az Országgyűlés elfogadta a kapacitásfenntartó beruházás előkészítéséről szóló javaslatot, ám azóta már nem egységes a technológia megítélése a magyar politikában. Pedig a napokban közzétett frissített klíma- és energiastratégiában a kormány központi szerepbe helyezte a nukleáris alapú áramtermelést, mint az egyik legtisztább energiaforrást. A karbonsemleges gazdaság eléréséhez a kormány szerint a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartása elengedhetetlen. Kovács Pál hangsúlyozta: Magyarország előnye e téren az, hogy közel negyven éve üzemelteti ezt a technológiát, és ennek megfelelő tapasztalata van.

– A hazánkban felhasznált villamos energia egyharmadát fedezzük az atomerőmű segítségével (ami a belföldi termelés felét nyújtja), míg egyharmadot importból, a fennmaradó harmadot pedig a megújulók és a fosszilis alapú erőművek biztosítják – mondta, hozzátéve, hogy a német fogyasztók 98 forintnyi összeget fizetnek egy kilowattóra áramért, míg a magyarok ennek a harmadát. – Mi Európában a második legolcsóbban termelő áramszektort működtetjük, amelynek fontos része az atomerőmű, amely kifejezetten olcsón termel.

Fűtőelemek Pakson. Közel az újrahasznosításuk lehetősége
Fotó: Havran Zoltán

Ráadásul kis karbonlábnyomért tehető felelőssé: a teljes életciklusra vetítve a széndioxid-kibocsátása 12 gramm kilowattóránként (kWh) – tájékoztatott Kovács Pál, majd részletezte: az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC állapította meg a legutóbbi tanulmányában, hogy az atomerőműveknek egészen az uránbányászattól kezdve az üzemanyag-készítésen, illetve a létesítmény építésén át, a negyven-hatvan évnyi üzemeltetésen keresztül a leszerelésükig számított széndioxid-kibocsátásuk kevesebb, mint a napelemeké, ami 27-48 gramm. A szélerőműveké pedig 11-12 gr/kWh körül van, tehát a nukleáris energia hasznosításának technológiá­ja teljesíti azokat a feltételeket, amelyeket a megújuló alapú családba tartozó áramtermelők. Összevetésképp a szénerőművek 820, a földgáztüzelésű egységek 490 gramm széndioxidot bocsátanak ki egy kilowattóra áram termelése alatt.

– Régóta küzdünk azért, hogy nyilvánítsák a nukleáris technológiát is zöld­energiának, már csak azért is, mert az emberiség nagyon jó úton halad afelé, hogy a használt nukleáris üzemanyagot újrahasznosíthatóvá tegye. Már léteznek olyan erőművek, amelyek ezzel működnek – fűzte hozzá.