Eredetmegjelölést akarnak a méhészek

A méztermelésről szóló irányelv újranyitását és a termékek eredetének jelölésére vonatkozó passzusok szigorítását várják az ­Európai Bizottságtól a méhészek. Az ágazat szereplői erre brüsszeli demonstrációjuk során is felhívták a figyelmet. Az Európa nagyvárosaiba szervezett tüntetéssorozat tegnap a végére ért, lapunk azonban úgy tudja, hogy a témában ősszel újabb demonstrációhullám várható.

Nem árt odafigyelni, mit veszünk le a polcról, mivel egyre több az ázsiai hamisítvány Fotó: Éberling András

A vártnál is nagyobb érdeklődés fogadta az európai méhészek figyelemfelkeltő tüntetéssorozatát, amelynek utolsó állomásaként tegnap Brüsszelben gyűltek össze az ágazat jövőjéért aggódó szakemberek.

Az Egyesület az Európai Méhekért nevű szervezet januárban több európai uniós nagyvárosban, így Párizsban és Amszterdamban is demonstrációt szervezett. A cél az volt, hogy felhívják az Európai Unió döntéshozóinak figyelmét a méhek védelmének fontosságára és az ágazatot érintő gazdasági nehézségekre. Fulmer Takács Ferenc, az egyesület elnöke lapunknak elmondta: Európa számos pontjáról jelezték támogatásukat a méhészek.

Nem árt odafigyelni, mit veszünk le a polcról, mivel egyre több az ázsiai hamisítvány
Fotó: Éberling András

A mostani megmozdulás ugyanakkor az elnök szerint csupán az első lépés volt, ha addig nem rendeződik a helyzet az uniós mézpiacon, ősszel újabb tüntetéshullám várható. A méhészek azt szeretnék, ha az Európai Bizottság újranyitná a méztermelésről szóló irányelvet és többek közt szigorítaná a mézek jelölésére vonatkozó passzusokat. Mivel az Európai Unió jelentős importra szorul, ezért tonnaszám árasztja el a közösséget a külföldről érkező olcsó, de sokszor bizonytalan minőségű méz. A dömpingáron beérkező termékek ugyanakkor lassan kiszorítják a piacról a komoly élelmiszer-biztonsági előírásokkal készülő európai mézet, nem kis nehézséget okozva ezzel az ágazatnak.

Nagy István agrárminiszter a demonstrációt követően elmondta: az európai mézpolitika nem nyújt elegendő védelmet a laboratóriumi körülmények között létrehozott, főként Ázsiából érkező műmézekkel szemben. Az agrárminiszter hangsúlyozta azt is, hogy a jelenleginél sokkal szigorúbb szabályokhoz kell kötni a mézek eredetére vonatkozó jelölést: a termékeken világosan fel kellene tüntetni, hogy az adott áru honnan származik, a mézkeverékek esetén pedig az arányokról is tájékoztatni kellene a fogyasztókat.

– Célunk, hogy a fogyasztó eredeti mézet tudjon fogyasztani, hiszen ezzel hozzájárulunk teremtett világunk hosszú távú fenntartásához – fogalmazott az agrárminiszter. A távirati iroda tudósítása szerint jelezte: a méztermelés fenntartásához olyan gazdasági háttérre van szükség, amely a méz felvásárlási árán keresztül biztosítja, hogy a méhészeknek megérje ezt a gazdasági tevékenységet folytatni.

A mézkészítés önmagában nem tudja eltartani a méhészeket, ezért a magyar kormány keresetkiegészítő támogatást biztosít nekik. Hosszú távú megoldást ugyanakkor az jelentene a tárcavezető szerint, ha európai szinten lehetne védelmet biztosítani a méhészek és a teljes méhpopuláció számára.