Az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó európai uniós irányelv és a műanyag újrahasznosítás egyre szigorúbb szabályozása miatt fontos változások előtt áll a magyar műanyagipar, amelynek jelentőségét mutatja, hogy ez az ágazat adja a GDP 2,7 százalékát – közölte az Euler Hermes Hitelbiztosító az MTI-vel.
A közleményben emlékeztetnek: az Európai Unió 2021-től betiltja azokat a termékeket, mint például a szívószálakat, műanyag tálakat és evőeszközöket, amelyek környezetbarát anyagok felhasználásával megfizethető áron helyettesíthetők. A többi műanyag terméknél pedig a fogyasztás csökkentését, a szelektív gyűjtést, illetve az újrahasznosítás fokozását írja elő. Példaként említették, hogy 2025-re célként tűzték ki a PET palackoknál a kilencvenszázalékos újrahasznosítás elérését.
Az uniós előírás által érintett egyszer használatos műanyagok gyártása Magyarországon a csomagolóiparnak 2-5 százalékát teszi ki. A szektorban vannak olyan cégek, amelyek kizárólag az érintett termékkör gyártásával foglalkoznak, míg más vállalatok árbevételének jelentős részét adja ezek gyártása. A hitelbiztosító szerint a szektor szereplőinek fel kell készülniük a módosításokra, ugyanis a műanyaggyártásban lezajló változások a vegyipar mellett érintik az élelmiszeripart és az üdítőital-gyártást, a dohány- és a gyógyszeripart, illetve az olajipari petrolkémiai cégeket is.
A műanyaggyártással foglalkozó cégeknél szemléletváltás szükséges, kénytelenek lesznek innovációra költeni annak érdekében, hogy alternatív, környezetbarát megoldásokkal váltsák ki a jelenlegi technológiákat, alapanyagokat; mindezek miatt a hitelbiztosító szerint több szereplő is nehéz helyzetbe kerülhet. Magyarországnak a műanyagok újrahasznosításában is fejlődnie kell: míg hazánkban ez az arány 25-26 százalék, addig tizenhét ország már negyven százalék felett jár, három országban pedig ötven százalék feletti az újrahasznosítás aránya.
A másik probléma pedig abból adódik, hogy a képződő műanyaghulladék több mint felét Magyarországon még mindig hulladéklerakókban helyezik el (vagyis a föld alá temetik), miközben egyre több európai ország tiltja vagy erőteljesen korlátozza ezt a megoldást.
