Újabb erdélyi repülőtér nyithatja meg kapuit jövőre. Az utazásszervezők már számolnak a Brassó-Vidombák nemzetközi légikikötővel a 2021-es járatok tervezésekor – idézte a Kolozsváron szerkesztett Krónika című napilap Corina Martint, a Romániai Turisztikai Egyesületek Szövetségének elnökét. Az épülő repülőtér hatalmas potenciállal bír, hiszen Romániában Bukarest után Brassó megye vonzza a legtöbb látogatót. A várakozások szerint az év végéig elvégzik a munka kilencven százalékát. Az utasterminálra már elkészült a terv, a szerződés értelmében kilenc hónap alatt kell megépülnie. A brassóiak abban bíznak, hogy 2021 első felében felszállhatnak az első járatok. Eddig öt légitársaság érdeklődött, és a Wizz Air is indítana járatokat az új repülőtéren.
Tavaly több mint öt százalékkal nőtt a romániai repülőterek utasforgalma, és elérte a 23 milliót. A bukaresti Henri Coandă légikikötő 14,7 millió utast szolgált ki. A Ziarul Financiar című román gazdasági napilap elektronikus kiadása szerint a fővárosi repülőtér utasforgalma kisebb mértékben bővült az előző évhez képest: 2018-ban nyolcszázalékos növekedést jegyeztek, 2019-ben hatot. A szakágazat arra számít, hogy a következő tizenöt évben átlagban négy százalékkal nő a légi utasok száma a tizenhét romániai repülőtéren. A 23 milliós utasforgalom több mint kilencven százalékát az öt legnagyobb repülőtér generálta – idézte a bukaresti lapot az MTI.
A toplistán toronymagasan a bukaresti légikikötő vezet. Románia második legnagyobb repterének a kolozsvári számít, amely tavaly négy százalékkal több, 2,9 millió utast szolgált ki. A harmadik a temesvári, amelynek utasforgalma 2019-ben öt százalékkal, 1,6 millióra nőtt. Szintén ötszázalékos növekedést jegyeztek a kelet-romániai Iași légikikötőjében, amely 1,3 millió utast szolgált ki; az ötödik a nagyszebeni repülőtér, ahol az utasok száma tíz százalékkal, 750 ezerre bővült.
Mindeközben a bukaresti kormány igyekszik megmenteni a Tarom román légitársaságot. Múltheti ülésén a kabinet 195 millió lej (40,7 millió euró) segélykölcsönt ítélt meg Taromnak, ami nélkül a vállalat márciustól már nem tudna működni. Az állam azzal a feltétellel adta a segélyt, hogy a vállalat átalakításokat hajt végre működésének hatékonyabbá tétele érdekében.
