Nagyot változhat a munkaerőpiac

Nem számolnak a technológiai fejlődéssel, a robotizáció hatásaival a középiskolás fiatalok, miközben a jelenlegi karriercéljuknak megfelelő állás akár teljesen automatizálttá válhat, mire betöltik harmincadik életévüket. Az OECD nemzetközi felmérése szerint a mai 15-18 évesek fele a tíz legnépszerűbb szakmában helyezkedne el, 2000 óta ez az arány nem változott. Magyarországon sokrétűbb a fiatalok pályaválasztási célja, mivel több képzési lehetőség áll rendelkezésre, hasonlóan Németországhoz és Svájchoz.

A fiatalok kevéssé számolnak a robotizációval, amikor jövőbeni hivatásukról van szó Fotó: Bach Máté

Nincsenek felkészülve a fiatalok a munkaerőpiac közép- és hosszabb távon bekövetkező jelentős átalakulására. Ez jelentős hátrányt okozhat a pályaválasztás előtt álló tanulóknak, mivel a karriercéljaiknak megfelelő munkakör pár év múlva teljesen automatizálttá válhat. Az OECD a 2000-ben és 2018-ban végzett nemzetközi tanulói teljesítményfelmérési programjai, ismertebb nevén a PISA-tesztek eredményei alapján arra a következtetésre jutott, hogy a fiatalok nagyjából fele ugyanabban a tízfajta szakmában helyezkedne el, amelyek népszerűsége az elmúlt évtizedekben nem változott – derül ki a napokban zárult davosi Világgazdasági Fórumon ismertetett kutatásból. A becslések szerint a mai 15–18 évesek 39 százaléka olyan állásra pályázna, amely jelentősen átalakulhat a robotizáció hatására harmincéves korukra, így tudásuk már korán elavultnak számíthat. Ráadásul 14 százalékuk leen­dőbeli munkaköre meg is szűnhet.

A jelentés rámutat, hogy jókora az eltérés az OECD tagállamai között: minél fejlettebb egy ország és sokrétűbbek a képzési lehetőségek, annál sokrétűbb karriercélokat fogalmaztak meg a fiatalok. A tíz legnépszerűbb pálya iránti vágy ugyanakkor nem sokat változott 2000-hez képest. A tizenéves fiatal lányok 53 százaléka, a fiúknak 47 százaléka ugyanazt a tíz munkakört jelölte meg, mint a 2000-es év fia­tal lányainak 49 százaléka, a fiúknak pedig 38 százaléka. Ezek közül változatlanul a legnépszerűbb az orvos, a tanár, az ügyvéd, a mérnök, az üzleti vezető, az újságíró vagy az állatorvos. Az arány a több lehetőséget kínáló országokban alacsonyabb: Németországban és Svájcban a mai középiskolás korosztálynak csak 38 százaléka helyezkedne el ezeken a területeken. Ugyanez az arány Magyarországon is.

A fiatalok kevéssé számolnak a robotizációval, amikor jövőbeni hivatásukról van szó
Fotó: Bach Máté

Ezzel szemben Indonéziában a fiatalok fele mindössze három pályán tudná elképzelni felnőtt életét. Az auto­matizációs várakozások is jelentősen eltérnek. A legkisebb kockázatot a skandináv államokban jelentheti a fiatalok leendőbeli munkahelyére a folyamat, a kelet-közép-európai régióban 15 év múlva a ma ismert – fiatalok körében legkedveltebb – állások 40-50 százaléka alakulhat át. A kutatás ugyanakkor rámutat, ez nem jelenti azt, hogy a ma folyamatban lévő tanulmányok feleslegesek lennének.

Az OECD megállapította, hogy a kormányoknak és a civil szféra szereplőinek már most meg kell alkot­niuk azokat a lépéseket, amelyek a jövő munkahelyeire is felkészítik a fiatalokat. Példaként említik a képzési rendszerek rugalmasabbá tételét vagy akár a társadalmi különbségek csökkentését annak érdekében, hogy minél többen hozzáférhessenek a képzésekhez. A pálya során ráadásul egyre több ilyen továbbképzésre lesz szükség, ezért a fiatalokat arra is ösztönözni kell, hogy ne hagyják félbe felsőfokú tanulmányaikat vagy adott esetben a szakma megszerzését.

Az eredmények azt mutatják, hogy a PISA-teszteken minden országban rosszabbul szerepeltek a 15 évesek, mint a 2000-es felmérésen. Az évezred kezdetéhez képest ráadásul számos új munkakör is megjelent az azóta végbement fejlődésnek köszönhetően, ennek ellenére a tíz legnépszerűbb foglalkozás aránya nem csökkent, sőt emelkedett. A jobb társadalmi helyzetű fiatalok jobban ragaszkodnak a hagyományos munkakörökhöz. A 2000-es felméréshez képest nőttek a világban a különbségek, az OECD szerint az akkor hétszeres jövedelmi különbség mára kilencszeresre nőtt a legszegényebb és leggazdagabb társadalmi rétegek között.