– Soha nem mért még olyan magas foglalkoztatási szintet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mint a tavalyi negyedik negyedévben, a 2010-es kormányváltáshoz képest 840 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, 710 ezer fővel a versenyszférában – reagált a tegnap közzétett adatokra Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. A feldolgozóiparban 209 ezerrel, az építőiparban 85 ezerrel, humán-egészségügyi területen 66 ezerrel, a szállítás, raktározásban mintegy ötvenezerrel dolgoznak többen, mint 2010-ben, de 74 ezerrel nőtt a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás dolgozóinak száma is.
Bodó Sándor ugyanakkor azt is megjegyezte: a férfiak foglalkoztatottsági szintje több mint tíz százalékkal meghaladja a nők 63,1 százalékos arányát, ez pedig további feladatokat ad a kormánynak. Ezért hamarosan elkezdődik a kismamákat képzésekkel, ösztöndíjakkal segítő program, de folytatódik a bölcsődefejlesztési program is annak érdekében, hogy minél nagyobb számban vissza tudjanak térni a munkaerőpiacra. A fiatalok munkanélküliségi rátája 2010-ben még a harminc százalékhoz közelített, mára azonban 12,2 százalékra csökkent. Az államtitkár hozzátette: a jelentős javulás ellenére az adat magasabb az átlagos munkanélküliségnél, így ezen a területen is van teendő.
Fotó: Kurucz Árpád
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője arra emlékeztetett, az ideális munkavállalási korú, 20–64 éves korosztály 75,6 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 73,2 százalékos átlagos szintjét, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs, a cseh gazdaság 79,9 százalékának eléréséhez.
A magyar munkaerőpiac ugyanakkor egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába. Ma már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai munkapiacon, vagyis szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés. A munkaerőpiacon belüli átrendeződés, a versenyszféra növekedése és a közfoglalkoztatás, valamint a közszféra csökkenése viszont egy huzamosabb ideje fennálló tendencia, ami egyértelműen kedvező a munkaerőpiac hatékonysága és az adófizetői bázis szempontjából. Továbbá a foglalkoztatás egyre nehezebb minőségi bővülése mindaddig fennállhat, amíg a hazai nettó bérek el nem érik azt a nominális szintet, ami vásárlóerővel korrigálva már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot.
