A jelenleg alkalmazott európai uniós hátterű fogyasztóvédelmi szabályozás marad hatályban 2020. december 31-ig, vagyis abban az átmeneti időszakban, ami akkor kezdődött, amikor az Egyesült Királyság (EK) január végével kilépett az Európai Unióból. Ez azt jelenti, hogy a brit székhelyű vállalkozásokkal szemben felmerülő fogyasztói panaszok esetén változatlanul rendelkezésre állnak az alternatív segítségnyújtó fórumok Magyarországon is – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára arra a kérdésünkre, hogy milyen változásokat hoz e területen a brexit. Cseresnyés Péter kiemelte: a magyar fogyasztókat segíti az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának (ECC-Net) ITM-en belül működő hazai tagja, ahová a leggyakrabban az online vásárlások és a turisztikai szolgáltatások miatt futnak be határon átnyúló panaszok, többek között a szigetországbeli cégekkel kapcsolatban is.
Az egyesült királyságbeli vállalkozások által elkövetett fogyasztóvédelmi jogsértések esetén továbbra is együttműködik a magyar fogyasztóvédelmi hatóság az angol fogyasztóvédelmi hatósággal az uniós hatóságok együttműködését szabályozó, úgynevezett CPC-rendszerben (Consumer Protection Cooperation Network). A magyar fogyasztóvédelmi hatóságok munkakapcsolatban maradnak az angliai társszervezetekkel, szükség esetén információ- és tapasztalatcserét folytatnak, ami hozzájárulhat a magyar fogyasztókkal szembeni jogsértések visszaszorításához, a hatékony hatósági védelemhez.
Cseresnyés Péter ismertette: a hazai Európai Fogyasztói Központ (EFK) az angol cégekkel szembeni panaszok rendezésekor továbbra is ingyenes szakmai segítséget és nyelvi támogatást nyújt a magyar fogyasztóknak, és folyamatos kapcsolatot tart brit társszervezetével. A központhoz 2019-ben 51 határon átnyúló panasz érkezett honfitársainktól brit cégekkel (főleg webáruházakkal és légitársaságokkal) szemben, melyek többsége az EFK közreműködésével eredményesen rendeződött.