A lakásárak emelkedése az idén tovább lassul, a növekedés mértéke vélhetően 10 százalék alatt marad, ez a folyamat nem recessziót hanem árkorrekciót jelez – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerdán Budapesten sajtóbeszélgetésen.
A szakember szerint a lakásárak lassuló emelkedésében, a tranzakciószám csökkenésében fontos szerepe van a Magyar Állampapír Plusz tavaly nyári bevezetésének, ugyanis ez a pénzügyi termék elszívta a befektetési célú vásárlókat az ingatlanpiacról.
Valkó Dávid ugyanakkor megjegyezte, a lakások árszintje és a lakosság jövedelme szorosan összefügg, mivel Magyarországon folyamatosan emelkednek a jövedelmek, néhány év stagnálás után ismét felpöröghet az ingatlanpiacon a kereslet.
A vezető elemző szerint az albérlet piacon is változásra lehet készülni, ugyanis a következő időszakban várható – főként Budapesten a VIII., IX., XI., XIII. kerületben – a befektetők által kiadás céljából korábban vásárolt lakások tömeges átadása. Mindez pedig túlkínálatot eredményez az albérlet piacon, amely vélhetően együtt jár majd a bérleti díjak mérséklésével.
Az új lakásokra érvényes áfa változásáról a szakember elmondta, hogy az 5 és a 27 százalékos áfa közötti különbségből adódó, több mint 20 százalékos áremelkedés „biztosan nincs benne a piacban”. A 27 százalékos projektek árazásánál egyelőre a kivárás figyelhető meg, az OTP szerint mintegy 10 százalékos emelkedés az, amelyet a piac még elbír.
A fővárosban épült új lakásoknál, amelyeket az idén adnak át, átlagosan 860 ezer forintos négyzetméterárral lehet számolni, 2021-ben 960 ezer forinttal – tette hozzá a vezető elemző.
Valkó Dávid elmondta, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) kapott, az OTP által feldolgozott 2019-es ingatlanpiaci adatok – amelyek a teljes tavalyi évet még nem tükrözik – azt mutatják, hogy 2019-ben éves összevetésben országosan 17 százalékkal, Budapesten, illetve a megyeszékhelyeken pedig 33, illetve 15 százalékkal esett vissza a forgalom a lakáspiacon. Miközben a lakásárak országos szinten 15 százalékkal nőttek, a fővárosban 22 százalékkal emelkedtek. Debrecen volt a legdrágább vidéki város, az átlagos négyzetméterár 408 ezer forint volt, a skála másik végén Salgótarján állt.
