Nem csupán a kereslet élénkítésére törekszik a magyar ingatlanpolitika – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány honlapján közzétett tanulmányból.
Fotó: Kállai Márton
Lakóházak építésének támogatására idén indult a Lakhatási tőkeprogram, amely keretében közel ezermilliárd forint értékben valósulnak meg lakóövezeti beruházások, a következő 3-5 évben ezzel 30 ezerrel több ingatlant építve. Ennek keretében eredetileg 200 milliárd forint – majd később 300 milliárd forintra emelt – összeggel közvetlen szubvenciót nyújt az állam az ingatlanfejlesztő alapok számára. A másodlagos tovagyűrűző multiplikátor hatások révén a program keretében 800-1000 milliárd forintnyi lakásépítési projektek valósulhatnak meg.
A lakásépítési alszegmens a GDP 10 százalékát adó építőiparon belül 30-40 százalékos részesedéssel bír, így az ágazat élénkítése a teljes nemzetgazdaságra nézve jelentős hatású
− mutat rá a tanulmány, de nem ez az egyetlen kínálatélénkítő intézkedés.
Többek között ilyen ösztönzőkként említhetjük az új építésű lakások kedvezményes áfakulcsát és az áfa-visszatérítést, vagy a vissza nem térítendő ingatlanépítési vagy felújítási támogatásokat. Egy ingatlanpiaci élénkítés akkor hatásos, ha nemcsak a vásárlási, hanem az építési hajlandóságot/lehetőségeket is bővíti. Hazánkban 2014-től az építőipar kétoldali ösztönzése zajlik, amelynek kettős célja a megfelelő életkörülmények biztosítása a lakosság számára, illetve a jelentős nemzetgazdasági súllyal rendelkező ágazat élénkítése is. A kínálat bővülése emellett mérsékelheti az árak emelkedését, különösen, ha jelentős mennyiségű új lakás kerül a piacra, a verseny fokozása pedig kedvező hatással lehet az árazásra is, nemcsak az ingatlanvásárlások tekintetében, hanem a bérleti piacon is.
Az Otthon start az utóbbira is hatással van, hiszen a szezonális albérletroham elmaradt, a fix 3 százalékos hitel célközönségét jó részben pont azok teszik ki, akik egyébként megbízható, potenciális bérlők lennének az ingatlanpiacon. És nem csupán a lakhatási tőkeprogram lehet az Otthon start segítségére, hanem a társasházi építményi jog is. Az erről szóló tervezetet október 11-ig lehet véleményezni, az építményi jog lényege, hogy már az építés alatt álló társasházban is keletkezhessen bejegyezhető és megterhelhető jog a vevő javára. Ez azt jelenti, hogy ha a beruházás közben csőd vagy végrehajtás indulna a tulajdonos ellen, a vevőnek akkor is megmarad a joga a kifizetett összeg erejéig – hasonlóan ahhoz, mintha jelzálogjoga lenne. Ez bármely újlakás-vásárlónak könnyebbség lenne, aki hitelt is venne fel az ingatlan megvételéhez – emelte ki Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője ezzel kapcsolatos korábbi cikkünkben, hozzátéve, hogy a pénzintézetek a biztos hátterű vagy minimális kockázatú projektek esetében nyújtanak hitelt – ez vevői szempontból bizalomépítő lehet.
