Enyhébb télen is feltekertük a fűtést

Mérséklődött a földgáz piaci ára az elmúlt évben, miután a cseppfolyós gáz piaca olyannyira felfejlődött, hogy soha nem látott mennyiségben érkezett Európába az LNG. Ez a folyamat segítette a régiót abban is, hogy rekordmértékben töltse fel a gáztárolóit. Érdekesség, hogy a magyar lakosság a tavalyi enyhe télen intenzívebben fűtött, mint az előző szezonban.

Az alacsony értékesítési árak hozzájárultak a belföldi kitermelés mérséklődéséhez Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Emelkedett a hazai gázfogyasztás az előző évihez viszonyítva a hőmérsékleti ingadozások hatásának kiszűrésével is – állapította meg tegnap publikált összegzésében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A Földgázpiac című éves riport szerzői szerint az enyhe tél ellenére is emelkedő lakossági kereslet a növekvő reáljövedelmekkel állhat összefüggésben.

A másik okként azt jelölték meg, hogy a gáz ára a többi fűtési alternatívához viszonyítottan alacsony, vagyis a jelenlegi lakossági árszint kevéssé ösztönöz a takarékoskodásra.

A lakossági felhasználás a teljes fogyasztás harmadát teszi ki, döntően fűtésre használjuk a földgázt, vagyis nagy a szezonális ingadozása. A legnagyobb fogyasztású téli és legalacsonyabb fogyasztású nyári hónap között tizenötszörös-hússzoros volt a különbség az elmúlt három évben. Ez azt jelenti, hogy a téli hónapokban az összes fogyasztás 45 százalékát, míg nyáron a 11-13 százalékát teszi ki a lakossági igény.

Az alacsony értékesítési árak hozzájárultak a belföldi kitermelés mérséklődéséhez
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

De nemcsak a lakosság, az erőművek is több földgázt fogyasztottak. Ezt egyrészt a szén-dioxid kibocsátásáért fizetendő díj emelkedése, másrészt a földgáz piaci árának csökkenése támogatta. Az alacsony értékesítési árak hozzájárultak ahhoz is, hogy mérséklődött a belföldi gázkitermelés. A folyamat hátterében ugyanakkor egy másik tényező is áll, a mezők természetes kimerülése.

A jelentés szerint egyre inkább világpiacról lehet beszélni a földgáz kereskedelmének területén is, miután az elmúlt időszakban növekedtek a cseppfolyós gáz (LNG) kapacitásai, illetve a szállítási infrastruktúra is hatékonyabban köti össze a korábban teljesen különálló régiós gázpiacokat. A 2018–2019-es gáz­év rendkívülinek nevezhető európai és magyar viszonylatban, többek között amiatt, hogy minden korábbinál több LNG áramlott a térségbe.

Ezt jól illusztrálja az, hogy az Európába érkező importon belül az LNG aránya soha nem látott, 23 százalékos szintre emelkedett, míg ez 2018-ban átlagosan 13 százalék volt. Tavaly szeptemberben már a kontinens második legnagyobb importforrása az LNG volt az Oroszországból érkező földgáz után.

Az MEKH szerint a formálódó világpiacon belül Európának különleges szerep jut. Ennek az az oka, hogy a többi régióhoz viszonyítva a jobb tárolói ellátottsága révén a túlkínálatos időszakokban a mi térségünk a gázfelesleg fő felvevője, ezáltal az itteni tárolók világpiaci jelentőségűvé válnak.

Mindezt jól mutatta az, hogy miután 2019-ben Európát elárasztotta az olcsó LNG, a tárolók átlagos töltöttségi szintje a nyár végére elérte az elmúlt nyolc év legmagasabb értékét, 97 százalékot. Az olcsó LNG ugyan fizikailag Nyugat-Európába érkezett, de az európai földgázpiac egyre nagyobb fokú integrációjának következtében a magyar piacon is jelentős (bár a nyugat-európaitól elmaradó) mértékű árcsökkenést eredményezett.

A másik rendkívüli fejleményt az orosz tranzitútvonalak 2020. január 1-je utáni elérhetőségével kapcsolatos bizonytalanság okozta, amely a nyári időszakban a kelet-közép-európai szereplőket a korábbi évekre jellemzőnél intenzívebb tárolásra késztette.

Arra kellett ugyanis felkészülni, hogy átmenetileg nyugati irányú importból és tárolói kivételből is biztosítható legyen az ellátás. A nyugati források bőségesek voltak, régiónk országai felkészültek az ukrán tranzit esetleges szünetelésére, de volt még egy tényező, amely a magyar piacon magasabb kereskedői aktivitást generált.

Egy még 2018 decemberében elfogadott román sürgősségi kormányrendelet miatt intenzívebbé vált a határkeresztező forgalom Magyarország és Románia között, és már emiatt megnőtt a magyar gáztárolók igénybevétele.