Az MEKH szerint a formálódó világpiacon belül Európának különleges szerep jut. Ennek az az oka, hogy a többi régióhoz viszonyítva a jobb tárolói ellátottsága révén a túlkínálatos időszakokban a mi térségünk a gázfelesleg fő felvevője, ezáltal az itteni tárolók világpiaci jelentőségűvé válnak.
Mindezt jól mutatta az, hogy miután 2019-ben Európát elárasztotta az olcsó LNG, a tárolók átlagos töltöttségi szintje a nyár végére elérte az elmúlt nyolc év legmagasabb értékét, 97 százalékot. Az olcsó LNG ugyan fizikailag Nyugat-Európába érkezett, de az európai földgázpiac egyre nagyobb fokú integrációjának következtében a magyar piacon is jelentős (bár a nyugat-európaitól elmaradó) mértékű árcsökkenést eredményezett.
A másik rendkívüli fejleményt az orosz tranzitútvonalak 2020. január 1-je utáni elérhetőségével kapcsolatos bizonytalanság okozta, amely a nyári időszakban a kelet-közép-európai szereplőket a korábbi évekre jellemzőnél intenzívebb tárolásra késztette.
Arra kellett ugyanis felkészülni, hogy átmenetileg nyugati irányú importból és tárolói kivételből is biztosítható legyen az ellátás. A nyugati források bőségesek voltak, régiónk országai felkészültek az ukrán tranzit esetleges szünetelésére, de volt még egy tényező, amely a magyar piacon magasabb kereskedői aktivitást generált.
Egy még 2018 decemberében elfogadott román sürgősségi kormányrendelet miatt intenzívebbé vált a határkeresztező forgalom Magyarország és Románia között, és már emiatt megnőtt a magyar gáztárolók igénybevétele.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!