A német autóklub, az ADAC közzétette a tavalyi újautópiac legkevésbé környezetszennyező modelljeinek a rangsorát. Abban semmi meglepő nincsen, hogy ennek a rangsornak az élén két VW-t, az első hatból négy németet találunk. Annál inkább meglepő, hogy a leginkább környezetbarát gépkocsik között három földgáz-, kettő tisztán elektromos és egy hibridmodell található.
No de hogyan lehet, hogy nem a nullakibocsátású elektromos autók vezetik a rangsort? Úgy, hogy az ADAC szakemberei – ellentétben például az EU döntéshozóival – nemcsak a működés közbeni szennyezést mérték, hanem az energia keletkezésétől a járművek gyártásáig és közlekedéséig minden kibocsátást beleszámoltak. Egyrészt figyelték a CO2-kibocsátást, a német energiamix alapján, másfelől a károsanyag-kibocsátást, de nemcsak a laboratóriumi adatok, hanem a kipufogógázok folyamatos, működés közbeni mérése alapján is. A fenti módszerrel arra törekedtek, hogy a járművek valós környezetterhelését mérjék meg. Ugyanakkor emlékezetes, hogy a 2015-ben kirobbant kibocsátásiadat-hamisítási botrányban éppen a VW dízelmotoros gyártmányairól derült ki, hogy manipulálták a vezérlőszoftvereket.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A legkevésbé szennyező autó a német piacon a tavaly kaphatók közül a VW Polo egyliteres benzinmotoros, CNG-üzemre képes változata volt. A CNG sűrített, cseppfolyós földgáz, hazánkban csak igen korlátozottan hozzáférhető. A második helyezett is gázos autó volt, egy Golf 1,5 CNG. A harmadik helyre futott be a BMW i3 120 Ah-s változata, amelyet ismét egy VW-konszernből származó CNG-motor követett (Seat Arona). Ötödik lett a Toyota Corolla 1,8-as hibridje, hatodik az első SUV, a Kia e-Niro. A fentiek érdemeltek öt csillagot az ADAC-tól, a négycsillagosok között tűnik fel a Tesla Model 3, a 11. helyre befért egy dízel is, a Citroën C4 HDI-je, a 14.-re pedig egy tisztán benzines, a Škoda Fabia egyliteres háromhengerese.
A 122-es lista végén nagy teljesítményű motorokkal szerelt SUV-k tanyáznak: a Volvo XC90, a Honda CR-V és a Porsche Macan S, utóbbi kettő benzines. Mindenesetre elgondolkoztató, hogy ha az unió vezetésének az a célja, hogy csökkentse a közúti közlekedés környezetterhelését, miért egyedül az elektromos meghajtást erőlteti, amikor más, kevésbé költséges technológiák is rendelkezésre állnak.