Gyorsult tavaly a keresetek emelkedése 2018-hoz képest annak ellenére, hogy az elemzői, munkáltatói előrejelzések 2017 óta a béremelkedés fokozatos, éves dinamikájának csökkenésével számoltak. A nemzetgazdaságban átlagosan 11,4 százalékkal nőtt mind a bruttó, mind a nettó átlagkereset tavaly, ezzel meghaladva a 2018-as 11,2 százalékos mértéket – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. A tavalyi év egészében a bruttó átlagbér 367,8 ezer forint volt, a nettó pedig 244,6 ezer forint. A kézhez kapott fizetés így átlagosan 25 ezer forinttal nőtt egy év alatt, a bérek értéke pedig átlagosan 7,7 százalékkal. A kereseti adatok csak az alkalmazottakra vonatkoznak, közel 3,2 millió munkavállalóra. A vállalkozók bevétele, így az osztalék és a profithányad nem szereplenek ezekben az adatsorokban.
Elemzők – hasonlóan a korábbi évekhez – ugyanakkor a keresetemelkedés lassulására számítanak 2020-ban. Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az idén csak egy számjegyű emelkedés lesz, és az infláció miatt a reálbér-emelkedés lassulhat. Felidézte: korábban a béremelkedés markáns lassulására lehetett számítani 2020-ban, ám a legfrissebb ágazati hírek tükrében több szektorban is elkerülhetetlennek látszik a keresetek további emelése, egyebek mellett a pedagógusoknál, az autógyártóknál és számos szolgáltatói szegmensben.
A hetekben folyó bértárgyalásokon pedig a fizetésemelési igényeket növeli az infláció elmúlt hónapokban látott gyorsulása is. Németh Dávid szerint a mostani kilátások alapján a tavalyi 7,7 százalékos reálbér-emelkedés után az idén 6,5 százalék körüli mértékre lehet számítani, vagyis számottevően, több mint egy százalékponttal csökkenhet a keresetek értékének növekedési üteme, amely így is jelentősnek számít. A bruttó és nettó átlagbérek 9-10 százalékkal nőhetnek idén – tette hozzá a K&H Bank elemzője.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz 2016 óta. A 2020-ra megállapított, nyolc százalékkal növekvő bérminimumok és a munkaerőhiány miatt erre az évre tíz százalékot megközelítő bérnövekedést vár az elemző.