A Graphisoft Park a napokban bejelentette, hogy 40 millió euró összegű hitelt vett fel, és ebből 33 milliót – ahogy fogalmaznak – a részvényeseknek szeretnének kifizetni strukturált részvény-visszavásárlási tranzakció keretében. Első hallásra meglepőnek tűnik, hogy egy cég, pláne egy tőzsdei társaság azért vegyen fel hitelt, hogy azt kifizesse tulajdonosainak. Az tűnne logikusnak, hogy egy adott cég azért vesz fel hitelt, hogy fejlesszen, bővüljön, és az így megnövekedő nyereségből juttathasson vissza többet a részvényeseinek. Ugyanakkor az a kifejezés, hogy „kifizeti részvényeseinek”, nem szó szerint értendő, a kifejezés inkább arra jó, hogy kedvet csináljon ahhoz a részvényeseknek, hogy az akciót megszavazzák a cég közgyűlésén.
A cég közleményének második felében rejlik a lényeg: részvény-visszavásárlás zajlik. A részvény-visszavásárlás pedig azt jelenti, hogy a cég a tőzsdei forgalomban vásárol a saját részvényeiből. De akkor hogyan jelenthet ez kifizetést a cég részvényesei számára? Ha el akarnak adni részvényeikből, ezt bármikor megtehetik, ehhez önmagában nincs szükség arra, hogy a cég vásároljon. A cég saját részvényvásárlásának azonban van egy hatása, amely hosszabb távon növeli a részvény értékét, és ez előbb-utóbb az árfolyamban is jelentkezik.
Ha egy társaság kevés saját részvényt vesz, mondjuk a cég tőkéje fél százalékának megfelelőt, annak nincs érdemi hatása. Ám, ha a tőzsdei cég megveszi részvényeinek akár tíz százalékát, akkor ez már a cég számaiban is jelentős változás, hiszen a cég árbevétele és nyeresége, ami korábban mondjuk egymillió részvény között oszlott meg, most már csak 900 ezer részvény között fog. Ha mondjuk, egymillió dollár volt a cég eredménye, akkor a vásárlás előtt egy részvényre 1 dollár jutott, a vásárlás után már 1,11 dollár. A részvényesekre tehát nagyobb eredmény jut. Értelemszerűen, ha a cég a kint lévő részvényeinek felét vásárolja vissza, akkor egy részvényre már kétszeres eredmény jut, és ilyenkor, ha semmi rendkívüli nem történik, megduplázódik a részvényárfolyam.
